
Fotó: Krónika
2008. február 22., 00:002008. február 22., 00:00
Az előzetes elképzelés az volt, hogy a rakéta a műhold üzemanyagtartályába csapódik be, s robbanás nélkül, pusztán az ütközés erejénél fogva „megsemmisíti” azt. A tartály féltonnányi súlyosan mérgező anyagot, hidrazin gázt tartalmazott, s a cél az volt, hogy megelőzzék ennek a veszélyes anyagnak a visszakerülését a Földre. A Pentagon közlése szerint ez nagy valószínűséggel sikerült. A minisztérium közölte: mivel a műhold már alacsony pályán haladt, a keletkezett törmelék jelentős hányada azonnal belép a Föld légkörébe, ahol szinte teljes egészében el fog égni. Az űrszemét 24–48 órán belül megsemmisül, a maradék törmelék pedig 40 napon belül jut be a légkörbe.
A műhold törmelékei közül egyik sem lehet nagyobb egy futball-labdánál. James Cartwright, a katonai vezérkar helyettes főnöke elmondta: a célkövető rádiólokátorok egy tűzgolyót mutatnak ki, ami arra utal, hogy a hidrazin gázt tartalmazó tartály felrobbant. Ezt támasztja alá az az észlelés is, hogy felhőréteg képződött az eltalált műhold helyén. Jelenleg 80–90 százalékos biztonsággal állítható, hogy a mintegy 450 liter mérgező anyag kiáramlott, erről azonban csak 24–48 óra múlva lehet meggyőződni – fűzte hozzá.
Az akció különlegessége, valamint a nagy nemzetközi visszhang és a politikai következmények miatt személyesen Robert Gates védelmi miniszter adta ki a végrehajtási parancsot. A hétvégén Oroszország bírálta a kémműhold lelövésének tervét, mondván, hogy az tulajdonképpen az amerikai rakétaelhárító rendszer tesztje. Moszkva szerint az akció „Washingtonnak arról a szándékáról tanúskodik, hogy kiterjeszti a világűrbe a fegyverkezési versenyt”. Kína szintén aggodalmát hangoztatta a műhold tervezett lelövése miatt, és tájékoztatást kért megsemmisítésének körülményeiről. A kémműholdat 2006 decemberében bocsátották fel, de néhány órával a pályára állás után megszakadt vele a kapcsolat. A CNN korábbi becslése szerint a műhold lelövése 30 millió dollárba került.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.