
Fotó: Mid.ru
Elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden videóüzenetében.
2022. március 01., 13:162022. március 01., 13:16
2022. március 01., 16:452022. március 01., 16:45
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki az orosz repülőgépekkel szemben meghirdetett európai légtérzár miatt nem utazhatott el a genfi leszerelési konferenciára, a videofelvételen azt hangoztatta, hogy az amerikai nukleáris fegyverek európai állomásoztatása megsérti az atomsorompó-megállapodást. Sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba, valamint a kapcsolódó európai infrastruktúra megsemmisítését.
Közölte: Oroszország elkötelezettje annak, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ilyen fegyverek ne jelenjenek meg Ukrajnában. Azzal vádolta meg Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik.
Szergej Lavrov azt mondta, hogy Moszkva nem tud nem reagálni a szomszédos országokat és a nemzetközi biztonságot fenyegető „valós veszélyre”, és lépéseket tesz a megakadályozására. Rámutatott, hogy Ukrajna szovjet nukleáris technológiák birtokában van, és vannak hordozóeszközei is.
Az orosz külügyminiszter beszédével párhuzamosan az orosz haderő folytatta a Vlagyimir Putyin orosz elnök által „különleges hadműveletként” aposztrofált háborút Ukrajnában, amelynek célja Moszkva szerint a szomszédos ország demilitarizálása és „nácitlanítása”.
Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú rakétái. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva moratóriumot hirdetett meg az ilyen osztályú fegyverek telepítésére, és ugyanerre hívta fel az Egyesült Államokat is.
Síkra szállt a meglévő fegyverzetellenőrzési és leszerelési mechanizmusok megóvása mellett. Nehezményezte, hogy a NATO-országok nem kívánják tiszteletben tartani a biztonság oszthatatlanságának elvét, amivel szerinte Oroszországot kívánják feltartóztatni. Kitért az űrfegyverkezés veszélyeire, és elítélően szólt az ausztrál-brit-amerikai AUKUS védelmi együttműködésről.
Egyebek között kifejezte meggyőződését azzal kapcsolatban is, hogy az iráni atomalku ügyében megállapodás fog születni. Kifogásolta, hogy az Európai Unió kerüli a szemtől szembe folytatott, becsületes párbeszédet, ehelyett a szankciók „illegitim” eszközéhez folyamodik Oroszországgal szemben.
Lavrov az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén, ugyancsak felvételről, hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat Kijev „feltétel nélküli hűségéért” cserébe szemet huny az emberi jogok és szabadságok ukrajnai megsértése felett. Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a nyugati országokat, amelyek szerinte „ruszofób fellángolásból” szállítottak halált okozó fegyvert Ukrajnának.
„Képzeljék csak el, hogy Írország betiltja az angol nyelvet, Belgium a franciát, Olaszország a németet. Ez meghaladja a képzeletet. Az orosz nyelv ellen Ukrajnában végrehajtott frontális támadást a felvilágosult Nyugat nem utasítja el, sőt egyesek még bátorítják is” – mondta.
Narratívája szerint a „kijevi rezsim” az elmúlt években az „agresszív orosztalanítás és a kényszerasszimiláció„ irányvonalát folytatta. Emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „egyedeknek” nevezte az ukrajnai oroszokat, és azt tanácsolta nekik, hogy hagyják el Ukrajnát. Nehezményezte, hogy az őshonos lakosokról szóló ukrán törvény nem tett említést az országban évszázadok óta élő oroszokról.
Ostorozta az ukrán vezetést, amiért az szerinte eltávolítja az államapparátusból a másként gondolkodókat, a hatóságok keményen elnyomják az ellenzéket, tévécsatornákat és egyéb tömegtájékoztatási eszközöket zárnak be.
Lavrov beszédében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy tömegesen sértette meg az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogot Jugoszláviában, Irakban, Líbiában és Afganisztánban.
Szintén kedden Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője egy parancsnoki videokonferencián kijelentette, hogy
„A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez” – mondta.
Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborút, amíg el nem éri céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében, valamint Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában” nevezte meg.
Cikkünk frissül

Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!