
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Mintegy 16 ezer külföldi zsoldos érkezhet Ukrajnába a következő időszakban, hogy harcoljon az orosz katonák ellen – vetítette elő az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A francia idegenlégió ukrán tagjai is csatlakoznának a harcokhoz.
2022. március 03., 18:382022. március 03., 18:38
2022. március 03., 18:572022. március 03., 18:57
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön az MTI beszámolója szerint arra figyelmeztetett, hogy a Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státus.
Közölte, hogy a tárcához bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.
„A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet” – mondta a szóvivő, aki azt tanácsolta, hogy „hétszer is gondolja meg”, aki Ukrajnába akar utazni, hogy ott az oroszok ellen harcoljon.
A tábornok szerint az amerikai Academi, Cubic és Dean Corporation zsoldosszervezet tagjai körében folyik toborzás. Rámutatott, hogy Nagy-Britannia, Dánia, Lettország, Lengyelország és Horvátország engedélyezte állampolgárainak, hogy rész vegyenek az ukrajnai harcokba.
Eközben szerdára virradóra a francia rendőrség a francia idegenlégió 14 ukrán nemzetiségű tagját tartóztatta le Párizsban, mivel gyanújuk szerint Ukrajnába akartak szökni, hogy csatlakozzanak az oroszok ellen harcoló csapatokhoz, írta a G4Media francia lapokra hivatkozva. Kilenc közülük eltávozáson volt, így őket nem tekintik dezertőröknek, számolt be az RTL.
A francia rendőrség által megállított gépkocsikban 13 civil is volt, ők is katonai öltözetet és golyóálló mellényt viseltek, ugyancsak Ukrajnába akartak eljutni. A 9000 tagot számláló francia idegenlégióban 700 ukrán nemzetiségű zsoldost tartanak számon, közülük 25 hiányzik, őket dezertőrnek nyilváníthatják.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!