
Fotó: Képernyőmentés
Revizionista propagandával vádolja egy budapesti újságíró és a román sajtó a Hír TV-t egy politológus kijelentése miatt, miszerint az oroszok hasonlóképpen éreznek a Krím-félsziget kapcsán, mint a magyarok Erdély iránt.
2023. április 16., 15:192023. április 16., 15:19
2023. április 16., 15:452023. április 16., 15:45
A megállapítás a budapesti hírtelevízió Vezércikk című műsorának április 14-én, pénteken sugárzott adásában hangzott el, amelyben elemzők többek között az ukrajnai háborúról értekeztek. A felkapott idézet Kiszelly Zoltán politológustól származik, aki a műsorban egyebek mellett kijelentette: „a Krím-félsziget Putyinnak egy olyan szimbolikus kérdés, mint nekünk Erdély”.
és Twitter-bejegyzésében azt állítja: „Orbán egyik propagandistája Erdélyt emlegetve próbálja legitimálni Oroszország Ukrajnával szembeni területi követeléseit”. Sőt az újságíró a téma kapcsán bejelölte a román külügyminisztériumot, azt firtatva, a bukaresti diplomáciának lesz-e reakciója az elhangzottak kapcsán.
Novák bejegyzése alapján cikket szánt a témának szombaton a G4Media bukaresti hírportál, mégpedig a következő címmel: „Revizionista magyar propaganda Orbán Viktor pártjának, a Fidesznek a hírtelevíziójában”. A G4Media egyébként tévesen Bayer Zsolt publicistának, a Fidesz egyik alapítójának tulajdonítja a kijelentést, amelynek mentén hosszan sorolja a „bizonyítékokat” Orbán Viktor és kormánya „revizionista” politikájára, Magyarországnak a szomszédaival szemben formált „területi igényeire”, ide sorolva többek között a határok fölötti nemzetegyesítést célzó törekvéseket is.
A politikai-katonai elemző a hírtévé egyik vasárnapi műsorában egyenesen azt állította, hogy a „revizionista politikát folytató” Orbán-kormány veszélyt jelent Magyarország szomszédaira, mivel „illegálisan formál igényeket területekre”. Tudor szerint a bukaresti hatóságoknak körültekintően kell eljárniuk az ügyben, de mindenképpen „csattanós választ” kell adniuk az elhangzottakra.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Hír TV műsorában
Fotó: Képernyőmentés
A Vezércikk pénteki műsorának meghívottai egyébként többek között azt elemezték, atomháborúvá eszkalálódhat-e az ukrajnai katonai konfliktus, miben hajlandóak engedni a hadban álló felek, illetve meddig hajlandó feltétel nélkül támogatni a Nyugat és Amerika Ukrajnát. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója ekkor fejtette ki: „a Krím-félsziget Putyinnak egy olyan szimbolikus kérdés, mint nekünk Erdély vagy a szerbeknek a Rigómező Koszovóban”.
A politológus úgy véli, vannak olyan vörös vonalak az oroszok számára, mint amilyen a Krím-félsziget, amit nem engednek átlépni, mégpedig politikai és geopolitikai szempontokból. „Az ukránok akkor tekintik ezt véglegesnek (a háborút – szerk. megj.), ha a Krím-félszigetről is kimentek az oroszok. Ha azt gondolják, hogy addig kell harcolni, amíg a ruszkikat kiszorítják a Krím-félszigetről, na az az a vörös vonal, aminél Putyin azt fogja mondani, hogy ez bármit megér neki, mert ez az ő politikai tőkéje” – állapította meg Kiszelly Zoltán a Hír TV-ben.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
1 hozzászólás