Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire azért kell emlékeznie minden nemzedéknek, mert volt bátorságuk felszólalni a szabadság érdekében és az elnyomás ellen – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a PestiSrácok internetes lap és az OIKOSZ Alapítvány által szervezett Halhatatlanok napja című november 4-i megemlékezésen szombaton, Budapesten.
2023. november 04., 23:592023. november 04., 23:59
2023. november 05., 00:042023. november 05., 00:04
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szabadságharcosok mindezt úgy tették, hogy szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével.
A magyar szabadságharcosok elavult fegyverekkel, dióverőnek csúfolt puskákkal harcoltak, vagy éppen üres hordókkal, úttestre rakott lefestett tányérokkal, lefordított tepsikkel, palacsintasütőkkel vezették félre a szovjeteket, éppen annyi időre, amíg egy-egy Molotov-koktéllal sikerült hatástalanítani őket - mondta.
1956-ban a magyar szabadságharcosok életük árán is megvédték volna a függetlenséget és a szabadságot, sőt sokan az életüket is adták a magyar szabadságért, a haza függetlenségéért. Voltak, akik a harcokban haltak meg, voltak, akik a megtorlások során, voltak, akik túlélték, de egész életükben megpróbálták elsorvasztani őket és voltak, akik elmenekültek mindezek elől – emlékeztetett.
A hazaszeretet 1956 októberében Magyarország szabadságáért lobbant lángra, és ez a láng novemberben sem hunyt ki, a sortüzek, a városi harcok csak olajat öntöttek a tűzre – tette hozzá.
Potápi Árpád János személyes érintettségét megemlítve elmondta, hogy a forradalom és szabadságharc eltiprását követően, 1956 végén megkezdődő, több százezer embert érintő megtorlás során a bonyhádi nemzeti tanácsban tevékenykedő nagyapját is börtönbüntetésre ítélték, családjának több más tagja pedig külföldre menekült.
A megtorlás emberéleteket tett tönkre, családokat szaggatott szét, de a hazaszeretet lángját nem tudta kioltani. A szovjet uralom koporsójába az első szeget sikerrel verte be '56 népe. A magyar nemzet megmutatta a világnak a kommunista rendszer igazi arcát, ami megpecsételte a rendszer sorsát - fogalmazott az államtitkár
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a kormány ma is küzd azért, hogy ne idegen birodalmi érdekek, hanem a nemzet érdeke jusson érvényre.
Ahogy akkor, úgy ma sem tetszik ez mindenkinek - tette hozzá.
„Nemzetünk minden sorsfordító pillanatban a szabadságért és függetlenségért küzdött. Ma ez a küzdelem tőlünk nem követel olyan áldozatokat, mint '56 idején. Nem lőnek agyon, nem taposnak szét bennünket lánctalpakkal, nem fenyegetnek börtönnel, nem kényszerülünk elhagyni a hazánkat. Éppen ezért még szilárdabban, félelem nélkül ki kell állnunk azokért az értékekért, amelyekért '56 hősei kockára tettek és sokan oda is adtak mindent” – fogalmazott. A már 1956-ban is hatalmas erővel megmutatkozó nemzeti összetartozás 2010 óta a kormány nemzetpolitikájának is legfőbb eredménye és értéke, és összefogja a magyarságot határainkon innen és túl – hangoztatta.
A nemzeti összetartozásnak köszönhető az is, hogy az ukrán-orosz háború elől, vagy Izraelből Magyarországra menekülők itt békés, biztonságos közösséget találtak – tette hozzá.
A budai Bem József téren tartott rendezvény résztvevői előtt Varga János Corvin közi szabadságharcos Wittner Máriát méltatta, egyúttal bemutatták a tavaly elhunyt szabadságharcos arcképével díszített nemzeti színű zászlót.
Kovács István erdélyi unitárius püspök beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kovács István erdélyi unitárius püspök az 1956 után börtönbüntetésre ítélt, kiállásukért és kitartásukért meghurcolt és megkínzott erdélyi, székelyföldi unitárius lelkipásztorokra emlékezett, valamint szentmisét mutatott be.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!