
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire azért kell emlékeznie minden nemzedéknek, mert volt bátorságuk felszólalni a szabadság érdekében és az elnyomás ellen – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a PestiSrácok internetes lap és az OIKOSZ Alapítvány által szervezett Halhatatlanok napja című november 4-i megemlékezésen szombaton, Budapesten.
2023. november 04., 23:592023. november 04., 23:59
2023. november 05., 00:042023. november 05., 00:04
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szabadságharcosok mindezt úgy tették, hogy szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével.
A magyar szabadságharcosok elavult fegyverekkel, dióverőnek csúfolt puskákkal harcoltak, vagy éppen üres hordókkal, úttestre rakott lefestett tányérokkal, lefordított tepsikkel, palacsintasütőkkel vezették félre a szovjeteket, éppen annyi időre, amíg egy-egy Molotov-koktéllal sikerült hatástalanítani őket - mondta.
1956-ban a magyar szabadságharcosok életük árán is megvédték volna a függetlenséget és a szabadságot, sőt sokan az életüket is adták a magyar szabadságért, a haza függetlenségéért. Voltak, akik a harcokban haltak meg, voltak, akik a megtorlások során, voltak, akik túlélték, de egész életükben megpróbálták elsorvasztani őket és voltak, akik elmenekültek mindezek elől – emlékeztetett.
A hazaszeretet 1956 októberében Magyarország szabadságáért lobbant lángra, és ez a láng novemberben sem hunyt ki, a sortüzek, a városi harcok csak olajat öntöttek a tűzre – tette hozzá.
Potápi Árpád János személyes érintettségét megemlítve elmondta, hogy a forradalom és szabadságharc eltiprását követően, 1956 végén megkezdődő, több százezer embert érintő megtorlás során a bonyhádi nemzeti tanácsban tevékenykedő nagyapját is börtönbüntetésre ítélték, családjának több más tagja pedig külföldre menekült.
A megtorlás emberéleteket tett tönkre, családokat szaggatott szét, de a hazaszeretet lángját nem tudta kioltani. A szovjet uralom koporsójába az első szeget sikerrel verte be '56 népe. A magyar nemzet megmutatta a világnak a kommunista rendszer igazi arcát, ami megpecsételte a rendszer sorsát - fogalmazott az államtitkár
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a kormány ma is küzd azért, hogy ne idegen birodalmi érdekek, hanem a nemzet érdeke jusson érvényre.
Ahogy akkor, úgy ma sem tetszik ez mindenkinek - tette hozzá.
„Nemzetünk minden sorsfordító pillanatban a szabadságért és függetlenségért küzdött. Ma ez a küzdelem tőlünk nem követel olyan áldozatokat, mint '56 idején. Nem lőnek agyon, nem taposnak szét bennünket lánctalpakkal, nem fenyegetnek börtönnel, nem kényszerülünk elhagyni a hazánkat. Éppen ezért még szilárdabban, félelem nélkül ki kell állnunk azokért az értékekért, amelyekért '56 hősei kockára tettek és sokan oda is adtak mindent” – fogalmazott. A már 1956-ban is hatalmas erővel megmutatkozó nemzeti összetartozás 2010 óta a kormány nemzetpolitikájának is legfőbb eredménye és értéke, és összefogja a magyarságot határainkon innen és túl – hangoztatta.
A nemzeti összetartozásnak köszönhető az is, hogy az ukrán-orosz háború elől, vagy Izraelből Magyarországra menekülők itt békés, biztonságos közösséget találtak – tette hozzá.
A budai Bem József téren tartott rendezvény résztvevői előtt Varga János Corvin közi szabadságharcos Wittner Máriát méltatta, egyúttal bemutatták a tavaly elhunyt szabadságharcos arcképével díszített nemzeti színű zászlót.
Kovács István erdélyi unitárius püspök beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kovács István erdélyi unitárius püspök az 1956 után börtönbüntetésre ítélt, kiállásukért és kitartásukért meghurcolt és megkínzott erdélyi, székelyföldi unitárius lelkipásztorokra emlékezett, valamint szentmisét mutatott be.
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
szóljon hozzá!