Koszovóra hivatkoznak

E felhívást kedden megszavazta a terület „parlamentje”. Dél-Oszétiának a kilencvenes években egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét egyetlen ország, így Oroszország sem ismerte el. „Dél-Oszétia parlamentje felkéri az ENSZ főtitkárát, az orosz elnököt és az Európai Unió országainak vezetését a Dél-oszétiai Köztársaság elismerésére” – olvasható a régió „tájékoztatási minisztériumának” honlapján megjelent közleményben. A dél-oszét vezetők a népek önrendelkezési jogára, „a kialakult politikai, nemzetközi jogi realitásokra” és „a koszovói precedensre” hivatkoznak kérésük indoklásában. A dél oszét régió parlamentje szerint a koszovói eset (a Szerbiához tartozó terület egyoldalúan kikiáltott függetlensége) is bizonyítja, hogy nemcsak az államok területi sérthetetlenségének elvén alapulhat a regionális konfliktusok megoldása. A kérést tartalmazó dokumentum szerint „lehetetlen”, hogy Grúzia és Dél-Oszétia egy államkeretben éljen a jövőben. Dél-Oszétia lakosainak túlnyomó többsége orosz állampolgárságú, és „az Oroszországhoz való további közeledésétől várja sorsának jobbra fordulását” – olvasható a dokumentumban. Eduard Kokojti dél-oszétiai elnök jelezte nemrégiben: nem zárja ki, hogy „2008 a történelmi igazság diadalát, Oszétia újraegyesülését hozhatja magával”. Észak-Oszétia ugyanis az Oroszországi Föderációhoz tartozik.

Közben egy másik, az egykori Szovjetunióhoz tartozó szakadár terület miatt is újabb konfliktus robbant ki a koszovói precedens nyomán. Tizenkét örmény és négy azeri katona vesztette életét eddig abban az összecsapásban, amely a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Karabah határán tört ki – közölte az azeri védelmi minisztérium. A Magdakert város közelében lezajlott tűzpárbaj évek óta a legsúlyosabb incidens a két kaukázusi köztársaság között, amelyek formálisan ma is hadban állnak egymással, épp a szakadár Karabah hovatartozásáért vívott 1992–94-es háború miatt. Az incidens alig néhány órával azután robbant ki, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök – Koszovó frissen kikiáltott függetlenségét kommentálva – kijelentette, hogy országa akár erővel is kész visszaszerezni Karabahot, s hogy erre felkészüljön, fegyvereket és katonai felszerelést vásárol. Aliyev úgy vélte, hogy Koszovó Szerbiától való elszakadása felbátorította a hegyvidéki terület örmény szeparatistáit. Tegnapi nyilatkozatában azonban a bakui külügyminisztérium Örményországot tette felelőssé az incidensért, azzal vádolva a jereváni vezetést, hogy provokációt követett el, mellyel saját belső válságáról akarja elterelni a figyelmet. Robert Kocsarján leköszönő elnök a hétvégén hirdetett ki rendkívüli állapotot az örmény fővárosban, miután a februári elnökválasztás miatt tiltakozó ellenzéki tüntetők és a rendőrség összecsapásában nyolc ember meghalt. Jereván korábban azt állította, hogy Baku adott parancsot a katonái elleni támadásra, kihasználva a zavaros örmény belpolitikai helyzetet. A mintegy 140 ezer lakosú, túlnyomórészt örmények lakta Karabah 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása idején mondta ki elszakadását Azerbajdzsántól. A terület birtoklásáért 1992-ben a két szomszéd ország között kirobbant kétéves háborúban mintegy 30 ezer ember vesztette életét, és egymillióan váltak menekültté.

Hírösszefoglaló