Koszovó: román pálfordulás?

A NATO áprilisi, bukaresti csúcsértekezlete megfelelő alkalmat szolgáltathat arra, hogy sikerüljön életképes és békés megoldást találni a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovó problémájára, jelentette ki az elnöki tanácsos Konstancán, egy biztonsági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferencián. Degeratu úgy fogalmazott: Románia továbbra is keresi a megoldást, de egyelőre fenntartja jelenlegi, elutasító álláspontját.
Az elnöki tanácsos később pontosította korábbi kijelentéseit. A Mediafax hírügynökségnek Degeratu leszögezte: a konferencián általa mondottakat nem úgy kell értelmezni, hogy Románia megváltoztatta álláspontját Koszovó ügyében. „Kijelentéseimet a szövegkörnyezetből kiragadva idézték. Csak megismételtem az államfő és a miniszterelnök álláspontját, miszerint Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét” – fogalmazott a tanácsos.

Lehurrogták az RMDSZ-t
A parlament kedden este együttes ülésen nyilatkozatot fogadott el, amelyben elutasítja Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A dokumentum, amelyet 357 honatya támogatott szavazatával, kimondja: a pristinai vezetés döntése, illetve a koszovói függetlenség elismerése más államok által nem teremthet precedenst más térségek viszonylatában, és nem tekinthető a kollektív kisebbségi jogok elismerésének vagy szavatolásának sem.
A parlament együttes ülésén a honatyák hurrogással fogadták az RMDSZ-frakció 27 szavazatát, amelylyel a szövetség képviselői és szenátorai egyhangúlag ellenezték Románia álláspontját Koszovó függetlensége ügyében. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke tegnap közleményben kifejtette: a szövetség „továbbra is elkötelezetten támogatja, hogy Románia is ismerje el Koszovó függetlenségét. Álláspontja megegyezik az Európai Unió tagállamai többségének álláspontjával”. Kelemen szerint az új állam függetlenségének elismerése azt is jelentené, hogy a román állam természetes és jogos követelésként, és nem szeparatista törekvésként kezeli a romániai magyarok autonómiaigényét.

Tăriceanu kedélyeket hűt
Az RMDSZ-szel szembeni ellenséges hangulatkeltés egyébként tegnap is folytatódott. Miután vasárnap gyakorlatilag minden román parlamenti párt követelte a szövetség kizárását a kormánytól, liberális források szerint tegnap Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke kérte, hogy Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök szabaduljon meg kormányzati partnerétől. Orban telefonon kérte a kabinet vezetőjét, aki egyben a PNL elnöke, hogy ne tűrje el az RMDSZ szembehelyezkedését a kormány Koszovóval kapcsolatos álláspontjával.
A miniszterelnök tegnap Orban állítólagos kérésével kapcsolatban csak annyit mondott: nem veszi figyelembe a névtelen források közléseire alapuló híradásokat. Tăriceanu leszögezte, az RMDSZ kizárta, hogy bármilyen párhuzam vontható a romániai és a koszovói helyzet között. „Nem kívánom, hogy a pristinai vezetés függetlenségi nyilatkozata olyan reakciót szüljön Romániában, amely húsz évvel visszavetne bennünket. Romániában nem létezik olyan kockázat, amely a koszovói helyzet kialakulásával fenyegetne”, fogalmazott a kormányfő. Hozzáfűzte: Románia 1990-től kezdődően jelentős jogokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek, többek között az RMDSZ segítségével is, amely bebizonyította, hogy képes demokratikus úton, parlamenti módszerekkel harcolni a magyar kisebbség érdekeiért.

Koszovó: folytatódó tiltakozás
Közben a tartomány elszakadását ellenző szerbek felgyújtottak két átkelőt Szerbia és Koszovó között. Az átkelők felgyújtásáról tudomást szerezve a KFOR bejelentette, hogy Koszovó függetlenségének kinyilvánítása óta először most be fog avatkozni. A térségben francia, dán, belga és amerikai KFOR-egységek állomásoznak.
Kosovska Mitrovicában több mint ezer szerb diák tüntetett tegnap a két napja kikiáltott koszovói függetlenség ellen. Az észak-koszovói, etnikailag megosztott városban a diákok a szerb zászlók mellett spanyol zászlókat is lobogtattak, így köszönve meg a madridi kormánynak, hogy megtagadta a független Koszovó elismerését.
Tegnapra virradóra ismeretlenek gránátokkal rongálták meg, vagy tették használhatatlanná a koszovói ENSZ-közigazgatás több járművét Kosovska Mitrovica szerbek lakta részében. Az esetről Andrej Dronov, a pristinai orosz misszió vezetője számolt be. Tájékoztatása szerint a legsúlyosabb robbantások Zvecanban, Kosovska Mitrovica szerbek lakta elővárosában történtek. Ott az UNMIK, az ENSZ-közigazgatás két szolgálati járművét tették tönkre teljes mértékben a robbanószerkezetek.
Az Egyesült Államok és több európai ország után tegnap Alfred Gusenbauer osztrák kancellár is bejelentette: Koszovó függetlensége tény, amelyet országa elismer. A német kormány tegnapi közleménye szerint Berlin ma ismeri el Koszovót új, független államként.


Tőkés a koszovói rendezésről
A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant, hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő hétfőn az EP strasbourgi ülésén. Tőkés szerint a jogállamiság nemzetközi felügyeletét előirányzó Ahtisaari-terv koszovói megvalósulása azt mutatja, hogy „térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak, nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található”. „Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi önállóságáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre” – mondta Tőkés.