
Fotó: Rompres
2007. november 29., 00:002007. november 29., 00:00
A konferenciát lezáró sajtóértekezleten Wolfgang Ischinger német diplomata, a konfliktusban közvetítő diplomatahármas szóvivője bejelentette, hogy a badeni eszmecserékkel befejeződtek a szerbek és a koszovói albánok közötti közvetlen tárgyalások. „Valamennyi lehetőséget kimerítettük, közös megoldást próbáltunk találni, de fáradozásunk nem vezetett eredményre” – ismerte el. Az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és az orosz felet képviselő diplomaták az osztrák külügyminisztériumban tartott sajtóértekezletükön vonták meg az eredménytelenül zárult tárgyalások mérlegét. Az amerikai nagykövet figyelmeztetett arra, hogy a kudarc nyomán veszélybe kerülhet a balkáni térség békéje. Tarthatatlannak nevezte Koszovó jelenlegi helyzetét, és reményét fejezte ki, hogy a fiaskó ellenére „hamarosan megtaláljuk a kiutat”.
A sajtóértekezleten elhangzott, hogy mind az albánok, mind a szerbek megfogadták: kerülni fogják az erőszakot.
Ischinger egyértelművé tette azt is, hogy december 10-éig leteszik jelentésüket az ENSZ-főtitkár asztalára a megbeszélések végkimeneteléről, és azzal véget is ér a megbízatásuk. Előtte még egyszer felkeresik Szerbiát és Koszovót. Badenben két és fél napon át próbáltak dűlőre jutni egymással a szerbek és a koszovói albánok. Az eszmecserék részben közvetlenül az érintett felek között, részben a „trojka” közbeiktatásával zajlottak. Mindkét érintett fél a legmagasabb politikai szinten képviseltette magát. A tegnap délelőtti, egymás közötti utolsó találkozót követően elsőként Fatmir Sejdiu koszovói elnök jelentette be, hogy megállapodás nélkül értek véget a tárgyalások. Hasim Thaqi, a koszovói kormányfői tisztség várományosa közölte, hogy a december 10-i határidő lejárta után nem lesznek további tárgyalások, Koszovó végső jogállása pedig nem lehet más, mint a független államiság. Mint már korábban, ezúttal is utalt arra, hogy az önállóság kinyilvánítását a „washingtoni és brüsszeli partnerekkel” együttműködve kívánják előkészíteni.
Borisz Tadics szerb elnök újságírók előtt leszögezte, hogy Belgrád „semmisnek” fogja tekinteni Pristina bármely, a tartomány függetlenségére vonatkozó döntését. Értésre adta, hogy minden törvényes és diplomáciai eszközt igénybe vesznek Koszovó elszakadásának megakadályozására. Kijelentésével az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú, 1999-ben elfogadott határozatára célzott, amely preambulumában kimondja Szerbia területi egységének és szuverenitásának megőrzését.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök megismételte azt a véleményét, hogy a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalások a „Biztonsági Tanácsban kezdődtek, és ott is kell befejeződniük”. „Belgrád kizárólag olyan megoldást fogad el, amely a testületben születik” – mondta a kormányfő.
A kudarc várható volt, hiszen a nemzetközi összekötő csoport felügyelete alatt augusztus óta különböző helyszíneken zajló tárgyalásokon sem a szerbek, sem az albánok nem mutattak hajlandóságot arra, hogy engedjenek álláspontjukból. Szerbia széles körű autonómiát ajánlott fel a tartománynak Badenben is, de annak kiválásáról továbbra sem akar hallani. Az albánok a maguk részéről viszont mindvégig makacsul ragaszkodtak a függetlenséghez, amelyet kezdettől fogva megmásíthatatlan tényként kezelnek.
Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.