2007. augusztus 23., 00:002007. augusztus 23., 00:00
Amado a Fatmir Sejdiu albán elnökkel és Agim Ceku miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után adta tanácstalanságról árulkodó nyilatkozatát, amelyben azért leszögezte, hogy „Európa szívében lévő problémáról” van szó, s az EU nem vonhatja ki magát annak megoldásából.
Az újabb Koszovóról szóló tárgyalások augusztus 30-án lesznek Bécsben, de hogy pontosan miről is szólnak, azt tegnap Belgrádban még nem lehetett tudni. Szlobodan Samardzic szerint a szerb fél csak meghívót kapott, tájékoztatást a megbeszélés konkrét témájáról nem. A tárgyalást az Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Németországból, Olaszországból és Oroszországból álló úgynevezett kontaktcsoport, illetve annak három megbízottja képviseli, ám köztük sincs egyetértés abban, hogy hová is kellene eljutni a dialógussal.
Míg az Egyesült Államok és az EU-tagállamok, megbízottjaik nyilatkozataiból ítélve, ragaszkodnának ahhoz, hogy december 10-éig – akkor kell a kontaktcsoportnak megtennie újabb jelentését az ENSZ-főtitkárnak – lezáruljon a tárgyalási folyamat, s szülessen valamilyen javaslat, addig Oroszország több ízben megerősítette: nem kíván időkeretet szabni a tárgyalásoknak. Moszkva ahhoz is ragaszkodik, hogy kompromisszum jöjjön létre szerbek és albánok között, míg a nyugati hatalmak visszatérnének az albánoknak kedvező, a szerb érdekeket alig figyelembe vevő Ahtisaari-javaslathoz, ha december 10-ig nem születik új egyezség. Ez utóbbi álláspont persze eleve ki is zárja a megállapodást, a keményvonalas albán álláspontot erősíti, amely szerint kevesebbről, mint Koszovó – szerb részről elutasított – függetlenségéről szó sem eshet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok