2007. december 10., 00:002007. december 10., 00:00
Ennek ellenére a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) és a tartományi rendõrség közös tervet készített az esetleg kiújuló etnikai erõszak megfékezésére, bár egyöntetûen kielégítõnek tartják a jelenlegi biztonsági helyzetet. Alekszandr Ivanyko UNMIK-szóvivõ és Veton Eljsani rendõrségi szóvivõ közösen jelentette be, hogy elkészült a cselekvési terv. Az ENSZ-szóvivõ közölte, hogy „nem lát okot az aggodalomra\" a december 10-e utáni idõszakra vonatkozóan. Az említett dátum határnap a rendezésben részt vevõ diplomáciai trojka – Egyesült Államok, Európai Unió és Oroszország – jelentésének elkészítésére. Azonban az eddigi nyilatkozatokból ítélve a koszovói parlament december 10-e után bármikor kikiálthatja Koszovó függetlenségét. „Nagyon elégedett vagyok a biztonsági helyzettel Koszovóban. Elegendõ erõnk és eszközünk van, beleértve az ENSZ-rendõrséget, a KFOR-alakulatokat és a koszovói rendõrséget. A jelenlegi helyzet teljesen nyugodt és stabil\" – mondta Ivanyko. A tartományban zajló események azonban mást is sugallnak. Gorazdevacban például tömegverekedés tört ki pénteken, amikor odalátogatott Joachim Rücker ENSZ-kormányzó Xavier Bout de Marnhac KFOR-fõparancsnok társaságában. A helyi szerbek összetûztek Rücker és a fõparancsnok biztonsági embereivel. A történtek miatt Rückert és Marnhacot páncélozott jármûvel voltak kénytelenek elszállítani egy közeli stadionba, majd onnan helikopterrel menekítették ki õket. Az ENSZ-kormányzó „nyílt fenyegetésnek\" minõsítette a történteket, szerinte a szerbiai hatóságok így próbálják „megfélemlíteni és megfenyegetni\" a nemzetközi szervezeteket. Rückert ugyanis úgy tájékoztatták, hogy Belgrád áll a történtek mögött. Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.