2007. szeptember 17., 00:002007. szeptember 17., 00:00
A dokumentum azt javasolja, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek.
A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében, a dokumentum szerint, célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. Indokolt megvizsgálni a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását – olvasható a dokumentumban.
Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az ülésen elmondta: szeptember 19-én a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői közös bejelentést tesznek egy új, a magyar költségvetéstől független, stabil működésű határon túli nemzeti intézményrendszer létrehozásáról. Németh Zsolt (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország schengeni csatlakozása a kárpátaljai és a vajdasági magyarok számára egy új vasfüggönyt jelenthet, és fokozhatja az elvándorlást, illetve az asszimilációt. Jelezte, támogatják a Kiss Péter kancelláriaminiszter által felvázolt új támogatási rendszert, de az nem helyettesítheti a kettős állampolgárság intézményét. A Fidesz elkötelezett az utóbbi mellett – szögezte le a fideszes politikus, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke szerint a nemzetpolitikai stratégia támogatása teljes konszenzussal egy új kezdet, amelylyel nyilvánvalóvá vált, hogy a KMKF alkalmas és hatékony kerete az együttműködésnek. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt mondta, a nemzetpolitikai dokumentum nem elvi nyilatkozat, hanem egy részletes megoldásokat kínáló és ígérő anyag, amelynek két újdonsága van. Az egyik, hogy sikerült elfogadtatni, ugyanis ez az elmúlt években nem volt jellemző, a másik pedig az, hogy a kulcsszó a fejlesztés – közölte. Az RMDSZ elnökének álláspontja szerint ez lehet az alapja az identitás megőrzésének.
Szili Katalin beszámolt arról, hogy a KMKF állásfoglalásában a szlovák–magyar megbékélési dokumentumról is szó esik. Az állásfoglalásba belefoglalt dokumentumban a résztvevők üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok elutasító megnyilvánulásai miatt.
A kormány végleg lemondott a Máértról
Semmilyen módon nem támogatja a kormány a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) feltámasztását – jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gémesi Ferenc a távirati irodának hangsúlyozta: a Máért arra volt jó, hogy politikai nyilatkozatok hangozzanak el, nem arra, hogy ott érdemi munka folyjon. Hozzátette: az testületet többen belpolitikai érdekérvényesítésre próbálták felhasználni. Véleménye szerint attól, hogy összecsődítenek mindenkit, akinek a nemzetpolitikában szerepe van, attól az a találkozó még nem legitim és nem hatékony. „Ez önbecsapás” – közölte.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.