Fotó: Kristó Róbert
A magyar közösséggel szemben alkalmazott diszkriminációra, a kisebbségi jogok évről évre romló romániai helyzetére hívta fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének figyelmét Korodi Attila. Az RMDSZ-es képviselő a közgyűlés plenáris ülésén vesz részt a héten Strasbourgban.
2016. április 20., 16:502016. április 20., 16:50
2016. április 20., 17:232016. április 20., 17:23
Keddi felszólalásában Korodi rámutatott, az elmúlt időszakban számos önkormányzatot kényszerítettek jogi úton az épületeikre kihelyezett, a magyar közösség számára történelmi és szimbolikus jelleggel bíró Községháza felirat levételére. Hangsúlyozta, hogy Romániában létezik kétnyelvűséget szabályozó törvény.
A parlamenti képviselő beszélt arról is, hogy a Hargita megyei törvényszék elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni.
„Kettős mérce áll fenn, illetve diszkrimináció a magyar közösség irányába, hiszen más hagyományos régiók nevét, például Barcaság, Bukovina, lehet használni turisztikai desztinációként\" – mondta Korodi felszólalásában. Az ilyen jellegű turisztikai kezdeményezések ellehetetlenítése révén pedig az adott régió, jelen esetben a Székelyföld fejlődését akadályozzák.
Kiemelte azt is, hogy a román hatóságok a szabad gyülekezés jogát is akadályozzák, hiszen nemrég Marosvásárhelyen 1000 magyar embert büntettek meg azért, mert részt vett egy engedélyezett tüntetésen. Korodi kitért arra is, hogy Romániában nem volt nyilvános vita az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének alkalmazására vonatkozó jelentésről. „Az Európa Tanács elé terjesztett jelentésbe foglaltak nem a valóságot fedik, hanem a hatóságok, illetve a nagyobb román pártok álláspontját foglalják össze\" – összegezte a parlamenti képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!