2008. március 27., 00:002008. március 27., 00:00
Tõkés László elmondása szerint a KMAT tanácskozásának különös aktualitást adott a koszovói helyzet, amely „a maga módján a kollektív jogok fontosságára helyezi a hangsúlyt”. „A koszovói példa bizonyítja, hogy nemzetközi együttmûködéssel érvényesíthetõek a közösségi jogok, ezért szeretnénk nemzetköziesíteni az autonómia-képviseletet” – szögezte le. A KMAT szeretné autonómiatörekvéseivel megismertetni a nemzetközi közösséget, az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, a Bukarestben hamarosan ülésezõ NATO-csúcs résztvevõit. Tõkés László hozzátette: a KMAT törekvéseihez támogatást kér a mindenkori magyar kormánytól, s ilyen értelemben biztatónak tartja Szili Katalin parlamenti házelnök korábbi bejelentését, amely egy nemzetstratégiai törvénytervezet kidolgozására vonatkozik.
A Vajdasági Magyar Szövetség azon szervezetek egyike, amelyeket az ülésen vett fel tagjainak sorába a KMAT. Ennek kapcsán Pásztor István elnök elmondta: a testület ülésén arról esett szó, hogy milyen tartalmak mentén kívánják gazdagabbá tenni a KMAT jövõbeni munkáját. „A vajdasági magyar politikai pártok ehhez a munkához értékes adalékokkal tudnak hozzájárulni, hiszen három pártnak éppen a közelmúltban sikerült összefésülnie az autonómiával kapcsolatos elképzeléseit” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
A KMAT állásfoglalást fogadott el, ennek értelmében a tagszervezetek szolidárisak egymással nemzetpolitikai küzdelmeikben, melyek közös célja a nemzeti önazonosság megõrzése és a belsõ önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítése. A KMAT aggodalommal figyeli és elítéli a magyar közösségek által lakott országokban szinte mindenütt erõsödõ magyarellenességet, mely esetenként tettlegességig is fajul. A KMAT emlékeztet a csángók mindmáig megoldatlan helyzetére is.
A Tanács úgy döntött, munkacsoportot hoz létre a különbözõ autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából. A KMAT a NATO-tagországokhoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történõ kisebbségi autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel. A Tanács szorgalmazza, hogy az EU dolgozza ki kisebbségvédelmi rendszerét; illetve támogatja a Székely Nemzeti Tanácsnak az EP-hez intézett felkérését, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza.
Magyar Szó
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.