Obama már a következő előválasztási forduló helyszínén, Wisconsin államban, Madisonban mondta el győzelmi beszédét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az országnak új irányra van szüksége, amelyet ő képvisel. Kijelentette, „jó úton haladunk”, de figyelmeztetett, a verseny még nem ért véget. „A pénz és befolyásolás, a metsző pártos megosztottság, valamint a kicsinyes civakodás évtizedeinek leküzdéséhez nem egy estére, még csak nem is egy választásra lesz szükség” – hangoztatta.
A legfőbb kampányszlogenjeként a változás szükségességét hirdető Barack Obamának tehát a jelek szerint sikerült meggyőznie a választók többségét – kérdés azonban, hogy az eddigi siker elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy az államok kötött mandátumú delegáltjai mellett az úgynevezett szuperküldötteket is a maga oldalára állítsa.
A demokraták elnökjelölési procedúrája szerint ugyanis az egyes államok által delegált küldöttek mellett – akik a jelölőgyűlésen, majd a jelöltekre leadott szavazatok alapján arányosan voksolnak –, úgynevezett szuperdelegátusok is vannak. A 4049 küldött közül összesen 796 ilyen, ők a párt kongresszusi képviselői, kormányzói, megválasztott vezetői, sőt volt elnökök is tartoznak közéjük – így például Bill Clinton, Hillary Clinton férje is. (Érdekesség, hogy a republikánusok az arányos képviselet mellett „a győztes mindent visz” elvet is alkalmazzák, tehát a módszert alkalmazó állam valamennyi küldöttjének a győztes jelöltre kell voksolnia).
„Antidemokratikus” demokraták
A demokraták még az 1980-as választásokon találták ki a szuperdelegátusok intézményét, meglehetősen antidemokratikus indokkal: ezáltal ezt kívánják elkerülni, hogy szoros eredmény esetén a jelölőgyűlésen kelljen hadakozniuk a jelölteknek, így a kötetlen mandátumú szuperdelegátusoknál kifejtett lobbival már jó előre, „fű alatt” elrendezhető, ki is képviseli majd a pártot a novemberi elnökválasztáson. Obamának éppen ezért főhet a feje, hiszen hiába szerzi meg a kötött mandátumú delegáltak többségét, ha a szuperküldöttek, akik elvileg tetszésük szerint voksolhatnak, Clinton mellett teszik le a garast. Elemzők szerint ez egyáltalán nem kizárt, a szuperküldöttek ugyanis zömmel a régi politikai klikk tagjai, akárcsak Clintonék, szemben a fiatal, a régi „establishment” felforgatását is szükségesnek nevező Obamával. Ám a régi elkötelezettségeket még így is felülírhatja a jellegzetes amerikai sikerkultusz, egyes hírek szerint számos szuperküldött már az illinois-i szenátort támogatja. Az AP hírügynökség szerint 213-an Clinton mellett vannak, 139-en támogatják Obamát, 74-en még senki mellett sem kötelezték el magukat, 370 szuperdelegátus véleménye pedig ismeretlen.
Jelen pillanatban tehát egy dolog tűnik biztosnak: a demokrata elnökjelölt kiléte jó eséllyel csak az augusztusi jelölőgyűlésen válik ismertté.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.