Obama már a következő előválasztási forduló helyszínén, Wisconsin államban, Madisonban mondta el győzelmi beszédét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az országnak új irányra van szüksége, amelyet ő képvisel. Kijelentette, „jó úton haladunk”, de figyelmeztetett, a verseny még nem ért véget. „A pénz és befolyásolás, a metsző pártos megosztottság, valamint a kicsinyes civakodás évtizedeinek leküzdéséhez nem egy estére, még csak nem is egy választásra lesz szükség” – hangoztatta.
A legfőbb kampányszlogenjeként a változás szükségességét hirdető Barack Obamának tehát a jelek szerint sikerült meggyőznie a választók többségét – kérdés azonban, hogy az eddigi siker elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy az államok kötött mandátumú delegáltjai mellett az úgynevezett szuperküldötteket is a maga oldalára állítsa.
A demokraták elnökjelölési procedúrája szerint ugyanis az egyes államok által delegált küldöttek mellett – akik a jelölőgyűlésen, majd a jelöltekre leadott szavazatok alapján arányosan voksolnak –, úgynevezett szuperdelegátusok is vannak. A 4049 küldött közül összesen 796 ilyen, ők a párt kongresszusi képviselői, kormányzói, megválasztott vezetői, sőt volt elnökök is tartoznak közéjük – így például Bill Clinton, Hillary Clinton férje is. (Érdekesség, hogy a republikánusok az arányos képviselet mellett „a győztes mindent visz” elvet is alkalmazzák, tehát a módszert alkalmazó állam valamennyi küldöttjének a győztes jelöltre kell voksolnia).
„Antidemokratikus” demokraták
A demokraták még az 1980-as választásokon találták ki a szuperdelegátusok intézményét, meglehetősen antidemokratikus indokkal: ezáltal ezt kívánják elkerülni, hogy szoros eredmény esetén a jelölőgyűlésen kelljen hadakozniuk a jelölteknek, így a kötetlen mandátumú szuperdelegátusoknál kifejtett lobbival már jó előre, „fű alatt” elrendezhető, ki is képviseli majd a pártot a novemberi elnökválasztáson. Obamának éppen ezért főhet a feje, hiszen hiába szerzi meg a kötött mandátumú delegáltak többségét, ha a szuperküldöttek, akik elvileg tetszésük szerint voksolhatnak, Clinton mellett teszik le a garast. Elemzők szerint ez egyáltalán nem kizárt, a szuperküldöttek ugyanis zömmel a régi politikai klikk tagjai, akárcsak Clintonék, szemben a fiatal, a régi „establishment” felforgatását is szükségesnek nevező Obamával. Ám a régi elkötelezettségeket még így is felülírhatja a jellegzetes amerikai sikerkultusz, egyes hírek szerint számos szuperküldött már az illinois-i szenátort támogatja. Az AP hírügynökség szerint 213-an Clinton mellett vannak, 139-en támogatják Obamát, 74-en még senki mellett sem kötelezték el magukat, 370 szuperdelegátus véleménye pedig ismeretlen.
Jelen pillanatban tehát egy dolog tűnik biztosnak: a demokrata elnökjelölt kiléte jó eséllyel csak az augusztusi jelölőgyűlésen válik ismertté.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.