Riasztó pénzügyi-gazdasági válságba süllyedt a tűzszüneti megállapodás ellenére is háború sújtotta Ukrajna, ahol a mindennapi megélhetés is egyre nagyobb gondot okoz. Nem véletlen, hogy Kárpátalján is háborús időket idéző, pánikszerű vásárlási roham vette kezdetét az elmúlt időszakban.
2015. március 04., 14:002015. március 04., 14:00
Elkeserítő hírek érkeznek ezekben a napokban Ukrajnából, ahol a február 12-ei minszki békekötés nyomán törékeny a tűzszünet, ugyanakkor évtizedek óta nem tapasztalt gazdasági recesszió köszöntött az országra.
A legnagyobb problémát a nemzeti valuta zuhanórepülése okozza: a hrivnya árfolyama csaknem a felére esett február eleje óta a dollárhoz képest, a kijevi jegybank emiatt a múlt héten háromszor avatkozott be a fizetőeszköz stabilizálása érdekében.
Miközben az Ukrán Nemzeti Bank által kedden közzétett hivatalos árfolyam szerint egy dollárért 24, egy euróért pedig 28 hrivnyát kellett fizetni, korábban a két valuta elérte már a 36, illetve 40 hrivnyás árfolyamot is. Mindez olyan körülmények között, hogy január végén a hrivnya/euró árfolyam még 18,2, a hrivnya/dollár árfolyam pedig 15 volt.
A drasztikus pénzhígulás következtében a legtöbb nyugdíj még a havi 135 lejnek megfelelő összeget sem éri el, míg a minimálbér 33 euró körül mozog. Vagyis egy nyugdíjasnak kevesebb mint napi egy euróból, egy minimálbéren dolgozónak – aki adott esetben a családját is eltartja – alig több mint napi egy euróból kellene megélnie. Mondani sem kell, hogy az élelmiszerárak napról napra drasztikusan emelkednek.
Helyszíni beszámolók szerint Kijevben egyre nő az elégedetlenség a lakosság körében az egyébként sem könnyű életkörülmények további jelentős romlása – a drágulás, a bérek elértéktelenedése és munkahelyek megszűnése – miatt. Egyre többen vannak, akik ezért a jelenlegi ukrán kormányt hibáztatják, és nem fogadják el azt a magyarázatot, hogy az ország pénzügyi, gazdasági és szociális helyzete ilyen mértékű romlásának oka egyedül a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus.
Kilátástalanná vált a helyzet Kárpátalján is, ahol mintegy 141 ezerre rúg a magyarok lélekszáma. Majnek Antal, a munkácsi római katolikus egyházmegye püspöke rettenetesnek nevezte az ottani állapotokat: felvásárlási láz van, romlik a pénz, ezért gyorsan elköltik az emberek, amíg még ér valamit a hrivnya.
„A kis boltokban sok áru hiánycikk, holott eddig az árubőség volt jellemző. Nyolcezer forintnak megfelelő értékű a minimálnyugdíj, kilencezer forintot ér a minimálbér. Közben az árak a magyarországi szinthez közel vannak, sőt a gyógyszerek és a hús drágább itt, mint Magyarországon\" – jelentette ki egy interjúban az egyházfő. Hozzátette: a fiatalok körében nagy az elvándorlás, ugyanakkor szociális reformra van szükség, különben éhínség lesz az országban.
A Kárpátalja.ma hírportál beszámolója szerint helyenként pánik uralkodik, a boltok tartósélelmiszer-polcai rövid idő alatt kiürültek, az üzletvezetők korlátozásokat vezettek be a megvásárolható árucikkek számát illetően. Akadnak kereskedők, akik visszatartják az árut, s a következő napokban gyakorlatilag a duplájáért eladják az egyébként még régi áron beszerzett terméket. A Kárpáti Igaz Szó napokban közölt cikkéből kiderül: Ungváron néhány nap leforgása alatt 10-ről 23 hrivnyára ugrott a cukor kilónkénti ára, ugyanakkor egy kilogramm rizs 23, a kis kiszerelésű étolaj 18, egy félkilós kenyér pedig 13,50 hrivnyába kerül.
Popovicsné Palojtay Márta, a Család és Élet civil szervezet egyik vezetője segítséget kér az ukrajnai háború miatt kétségbeejtő anyagi helyzetbe került kárpátaljai magyaroknak. A Budapestről 18 évvel ezelőtt Munkácsra költözött négygyermekes édesanya rendkívül szomorú levéllel kereste meg ismerőseit, amiben az elkeserítő kárpátaljai nyomorról számolt be.
„Az alapvető élelmiszerekhez egyre nehezebb hozzájutni, napok óta hiába keresek lisztet és olajat, egy kevés cukrot láttam, de nagyon drágán. Az élelmiszerhiány remélhetőleg ideiglenes, a pénzhiány biztos nem. Az IMF nyomására a kormány ugyanis év végéig befagyasztotta a fizetéseket és a nyugdíjakat, viszont a gáz és a villany árát a világpiaci árra emelik a tervek szerint. El nem tudom képzelni, mi lesz itt, amikor ezekből a fizetésekből a legalapvetőbb élelmiszerekre se jut az elszállt árak miatt\" – hangsúlyozta Popovicsné.
Az asszony elmondta, a közelmúltban összejöttek a kárpátaljai magyarság meghatározó képviselői, és arra jutottak, hogy az 1944-es málenkij robot óta, amikor minden 18 és 50 év közötti férfit elvittek, most van a legnagyobb krízis.
Kritikus a helyzet a város polgármestere szerint Beregszászon is, ahonnan a munkaképes férfiak egy része külföldre menekül a katonai behívó elől, a közszolgáltatások pedig akadoznak, mivel Kijev nem tud elég pénzt utalni a településnek.
„A kétségbeesés lebeg a város fölött. Nem mindenki látja pontosan, hogy mit hozhat a holnapi nap. A gyógyszereknek az ára ugyanúgy a csillagokba röppent, a pénz értéke a harmadjára esett vissza, ezért nagyon fontos, hogy meggátoljuk az éhezést. A város szociális állapota kritikus\" – idézte a Hír Televízió Babják Zoltánt, aki szerint számos családban az egyetlen meleg ételt az iskolában elfogyasztott ebéd jelenti a gyerekek számára.
Segítség a bajba jutott testvéreknek
A magyarországi Katolikus Karitász a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével (KCSSZ) együttműködve igyekszik még hatékonyabban segíteni a bajba jutott kárpátaljai családokat – mindenekelőtt a gyermekes családokat –, továbbá az egyedülálló időseket. Erről állapodott meg a napokban Écsy Gábor atya, a Karitász országos igazgatója és Szabó Endre, a KCSSZ elnöke.
A kialakult helyzetre tekintettel a segélyszervezet most a Kárpát-medencében működő családszervezetekkel összefogva folytatja a kárpátaljai magyarság megsegítését, melyet 2014 őszén Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárának felhívására indított. „Felelősek vagyunk egymásért, és ha a testvérünk bajban van, akkor segítünk rajta\" – hangsúlyozták az összefogás jelentőségét megbeszélésükön Écsy Gábor és Szabó Endre.
Magyarország területén az 1356-os adományvonal tárcsázásával, hívásonként 500 forinttal lehet hozzájárulni az akcióhoz. Külföldi adományozók a következő bankszámlaszámon támogathatják a kárpátaljai magyar családokat: Raiffeisen Bank Zrt., SWIFT-kód: UBRTHUHB, nemzetközi bankszámlaszám: IBAN: HU09 1201 1148 0012 4534 0080 0007.
Ezzel egy időben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arról döntött, hogy katasztrófaalapjából 10 millió forint értékben gyorssegélyt juttat el a nehéz helyzetben lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére. A szervezet gyűjtést is hirdet: március 15-én minden katolikus templomban várják az adományokat a kárpátaljai testvérek javára. Egyébként az Erdélyi Református Egyházkerület 15 egyházmegyéjében tavaly több mint 34 ezer eurót gyűjtött össze a kárpátaljai reformátusok megsegítésére.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!