
Lo Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes
Fotó: www.fmprc.gov.cn
Lo Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes kedden Pekingben találkozott Andrej Gyenyiszovval, Oroszország Pekingben szolgálatot teljesítő nagykövetével, akit arról biztosított, hogy Kína kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést Oroszországgal.
2022. április 19., 13:242022. április 19., 13:24
A kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán közzétett közleménye szerint Lo elmondta: bárhogyan is alakuljon a nemzetközi helyzet, Kína változatlanul készen áll a mindkét fél számára előnyös együttműködés megvalósítására, valamint a két fél közös érdekeinek védelmezésére. Peking emellett elkötelezett az „új típusú” nemzetközi kapcsolatok kiépítésének előmozdítása mellett – tette hozzá.
A kétoldalú kapcsolatokat értékelve a kínai külügyi tárca helyettes vezetője kiemelte:
amely közel harminc százalékos növekedést jelent. Az eredmény Lo szerint „a két ország kapcsolatainak szilárdságát és belső lendületét” igazolja. A két ország „stratégiai együttműködési kapcsolata változatlanul magas szintű fejlődést mutat, az együttműködést minden téren folyamatosan mélyítik” – jelentette ki.
Az orosz nagykövet leszögezte: Moszkva is elkötelezett az átfogó, pragmatikus együttműködés elmélyítése mellett Kínával.
A közlemény szerint
Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az ukrajnai orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország ellen alkalmazott nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására.
Kína biztonsági megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel
Kína biztonsági megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel – közölte keddi sajtótájékoztatóján Pekingben Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az egyezmény tervezetét még március végén írták alá a Salamon-szigetek és Kína képviselői. Vang keddi bejelentése szerint az egyezményt végleges formájában a két ország külügyminiszterei látták el kézjegyükkel. A megállapodás értelmében Kína rendőri és katonai csapatokat küldhet a Salamon-szigetekre, hogy segítsenek a helyi kormánynak fenntartani a társadalmi rendet és felszámolni a belföldi fenyegetéseket. Ezenkívül kínai hadihajók is kiköthetnek a szigetországban, hogy utánpótlást vegyenek fel.
Az egyezményt többen bírálták, mert attól tartanak, hogy a régió militarizálásához vezet. Más országok mellett Pápua-Új-Guinea, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek, Ausztrália és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a megállapodás miatt. Az ausztrál védelmi miniszter még a tervezet hírére reagálva közölte: ha Kína katonai támaszpontot építene a Salamon-szigeteken, akkor Ausztrália számottevően növelné katonai jelenlétét a térségben, mert a Salamon-szigetek nagyon közel van az országhoz.
Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnöke április elején kijelentette: nem engedi, hogy Kína katonai bázist létesítsen a szigetországban, mert tisztában van annak biztonsági vonzataival.
A kínai külügyminisztérium pedig még a tervezet kapcsán közölte: a biztonsági együttműködés nem irányul harmadik ország ellen, és nem célja a feszültségkeltés. Peking szerint a két ország közötti megállapodás a társadalmi rendre, az élet- és vagyonvédelemre, valamint a természeti katasztrófák elhárítására terjed ki.
A csendes-óceáni szigetország 2019-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot Pekinggel, megszakítva hivatalos kapcsolatát Tajvannal. Kína saját területének elidegeníthetetlen részeként tekint Tajvanra, és a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az „egy Kína elvének” betartását.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!