Lo Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes
Fotó: www.fmprc.gov.cn
Lo Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes kedden Pekingben találkozott Andrej Gyenyiszovval, Oroszország Pekingben szolgálatot teljesítő nagykövetével, akit arról biztosított, hogy Kína kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést Oroszországgal.
2022. április 19., 13:242022. április 19., 13:24
A kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán közzétett közleménye szerint Lo elmondta: bárhogyan is alakuljon a nemzetközi helyzet, Kína változatlanul készen áll a mindkét fél számára előnyös együttműködés megvalósítására, valamint a két fél közös érdekeinek védelmezésére. Peking emellett elkötelezett az „új típusú” nemzetközi kapcsolatok kiépítésének előmozdítása mellett – tette hozzá.
A kétoldalú kapcsolatokat értékelve a kínai külügyi tárca helyettes vezetője kiemelte:
amely közel harminc százalékos növekedést jelent. Az eredmény Lo szerint „a két ország kapcsolatainak szilárdságát és belső lendületét” igazolja. A két ország „stratégiai együttműködési kapcsolata változatlanul magas szintű fejlődést mutat, az együttműködést minden téren folyamatosan mélyítik” – jelentette ki.
Az orosz nagykövet leszögezte: Moszkva is elkötelezett az átfogó, pragmatikus együttműködés elmélyítése mellett Kínával.
A közlemény szerint
Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az ukrajnai orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország ellen alkalmazott nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására.
Kína biztonsági megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel
Kína biztonsági megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel – közölte keddi sajtótájékoztatóján Pekingben Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az egyezmény tervezetét még március végén írták alá a Salamon-szigetek és Kína képviselői. Vang keddi bejelentése szerint az egyezményt végleges formájában a két ország külügyminiszterei látták el kézjegyükkel. A megállapodás értelmében Kína rendőri és katonai csapatokat küldhet a Salamon-szigetekre, hogy segítsenek a helyi kormánynak fenntartani a társadalmi rendet és felszámolni a belföldi fenyegetéseket. Ezenkívül kínai hadihajók is kiköthetnek a szigetországban, hogy utánpótlást vegyenek fel.
Az egyezményt többen bírálták, mert attól tartanak, hogy a régió militarizálásához vezet. Más országok mellett Pápua-Új-Guinea, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek, Ausztrália és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a megállapodás miatt. Az ausztrál védelmi miniszter még a tervezet hírére reagálva közölte: ha Kína katonai támaszpontot építene a Salamon-szigeteken, akkor Ausztrália számottevően növelné katonai jelenlétét a térségben, mert a Salamon-szigetek nagyon közel van az országhoz.
Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnöke április elején kijelentette: nem engedi, hogy Kína katonai bázist létesítsen a szigetországban, mert tisztában van annak biztonsági vonzataival.
A kínai külügyminisztérium pedig még a tervezet kapcsán közölte: a biztonsági együttműködés nem irányul harmadik ország ellen, és nem célja a feszültségkeltés. Peking szerint a két ország közötti megállapodás a társadalmi rendre, az élet- és vagyonvédelemre, valamint a természeti katasztrófák elhárítására terjed ki.
A csendes-óceáni szigetország 2019-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot Pekinggel, megszakítva hivatalos kapcsolatát Tajvannal. Kína saját területének elidegeníthetetlen részeként tekint Tajvanra, és a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az „egy Kína elvének” betartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!