
Fotó: Facebook
Észak-Korea kedden ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger felé, folytatva a közelmúltban végrehajtott fegyverkísérletek sorozatát – közölte a dél-koreai és a japán hadsereg, néhány órával azután, hogy az Egyesült Államok megerősítette ajánlatát az északi atomfegyverprogrammal kapcsolatos diplomáciai tárgyalások folytatására.
2021. október 19., 11:122021. október 19., 11:12
A dél-koreai vezérkar nem sokkal később tudatta, hogy adataik szerint Phenjan rövid hatótávolságú, tengeralattjáróról indítható, ballisztikus rakétát lőtt ki. Japán parti őrsége biztonsági figyelmeztetést adott ki a térségbeli hajóknak, de nem tudta azonnal meghatározni, hogy hol csapódott be a fegyver.
A dél-koreai elnöki hivatal a nap folyamán nemzetbiztonsági tanácsülést tervezett tartani, hogy megvitassa a történteket.
Észak- és Dél-Korea szeptember 15-én egyaránt ballisztikus rakétákat lőtt ki kísérleti jelleggel, újabb szakaszaként fegyverkezési versenyüknek, amelyben mindkét ország egyre kifinomultabb fegyvereket fejleszt ki, miközben eredménytelennek bizonyulnak azok az erőfeszítések, hogy tárgyalásokat kezdjenek a feszültség enyhítéséről.
A Washington és Phenjan közötti nukleáris tárgyalások az Észak-Korea elleni amerikai gazdasági szankciók feloldásáról és Phenjan nukleáris leszerelésének kérdéseiről több mint két éve megrekedtek. Észak-Korea eddig elutasította a Biden-kormány ajánlatát a párbeszéd előfeltételek nélküli újrakezdésére, mondván, hogy Washingtonnak először fel kell hagynia ellenséges politikájával. Ez utóbbi kifejezés elsősorban az amerikai büntetőintézkedésekre és az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokra utal.
Sung Kim hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is keresi Phenjant a párbeszéd újraindítása érdekében.
– mondta. Hozzátette:
A múlt héten Kim Dzsong Un egy katonai kiállításon megtekintette az amerikai szárazföldre irányuló nukleáris csapások indítására tervezett nagy teljesítményű rakétákat, és megesküdött, hogy „legyőzhetetlen” hadsereget épít ki, hogy megbirkózzon az Egyesült Államok állandósult ellenségeskedésével. Korábban Kim elutasította a tárgyalások előfeltételek nélküli folytatására vonatkozó amerikai ajánlatokat, mint „ravasz” kísérletet, amellyel az észak-amerikai ellenséges politikát próbálják leplezni.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor Észak-Korea helyreállította a kommunikációs vonalakat déli szomszédjával, és azt mondta, hogy további lépéseket tehet a kétoldalú kapcsolatok javítására, ha Szöul felhagy a „kettős és ellenséges magatartásával”.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!