A Hamász terrorakciója során feldúlt otthon Izraelben, a gázai határ közelében
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Jóformán nem telik el nap Izraelben a háború kirobbanása óta anélkül, hogy a lakosságnak ne kellene az óvóhelyre menekülnie a légiriadók miatt. Egy több mint két évtizede Tel-Aviv közelében élő erdélyi nő a Krónikának elmondta, nem szenvednek semmiben hiányt, de a félelem uralja a közhangulatot: a máskor turistákkal teli tengerparti helyek most üresek, és teljesen felborult a „békebeli rend”. Az átfogó hadműveletre készülő izraeli hadsereg napok óta bombázza Gázát, ahonnan százezrek menekültek az egyiptomi határ felé.
2023. október 16., 18:322023. október 16., 18:32
2023. október 16., 18:452023. október 16., 18:45
Miként élik meg a háborús helyzet okozta nehézségeket, aggodalmat Izraelben, mit tapasztalnak a mindennapokban? – erről kérdeztük a 26 éve Izraelben élő, sepsiszentgyörgyi származású Askhenazy Zsuzsát. Mint elmondta, a háború kitörése óta minden nap előfordult, hogy bombázásra ébredtek, így természetesen fél a háborús helyzet miatt a zsidó állam lakossága.
„A háború kezdete óta szinte minden nap az óvóhelyre kellett rohannunk, a mi házunk alatt is van óvóhely. Nem szenvedünk semmiben hiányt, itthon vagyunk, de a félelem uralja a közhangulatot: a máskor turistákkal teli tengerparti helyek most üresek, és teljesen felborult a békebeli rend” – állapította meg lapunknak Askhenazy Zsuzsa.
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Izraelben a legtöbb házban óvóhelyek vannak, ablaktalan, bunkerhez hasonló terek, ahol tartós élelmiszereket is tárolnak. A Hamász október 7-ei támadása óta – amelynek során az iszlamista terrorszervezet lemészárolt több mint 1300, és megsebesített négyezer, a Gázai övezet környékén élő embert, és mintegy 200 túszt az övezetbe hurcolt – a Tel-Aviv közeli kisvárosokba is csapódtak be rakéták, de ott, az ország középső részén nem annyira kritikus a helyzet, mint a közel-keleti állam északi és déli részén.
„Próbálunk nem pánikba esni; amikor megszólal a sziréna, akkor lejönnek a lakók az óvóhelyre a fenti emeletekről is. Egyébként az üzletek el vannak látva, de az árak nagyon megugrottak a háborús helyzet miatt. A közhangulatot persze kilátástalanság uralja, hiszen feszült a háborús helyzet az országban” – mondta Askhenazy Zsuzsa. Arra is kitért, hogy sok barátja, ismerőse elment az országból már a háború első napjaiban. A magyar nagykövetség is szervezett humanitárius menekítő járatot, sok magyart kimenekítettek Magyarországra. „Én is feliratkoztam a nagykövetségnél arra az esetre, hogyha durvul a helyzet, akkor segítenek kimenekülni.
Mint mondta, az ország középső részén jelenleg nem tapasztalnak erősebb rendőri jelenlétet, mint máskor, az emberek kimehetnek ugyan az utcára, de sokkal kevesebben tartózkodnak kint, mint békeidőben.
Idő kérdése az izraeli hadsereg szárazföldi offenzívája a Gázai övezetben
Fotó: Abir Sultan/EPA/Agerpres
„Izrael napsütéses ország, és sok szempontból kedvelt turistacélpont, ez azonban most teljesen megváltozott. A helyiek gyorsan bevásárolnak, de mennek is haza. Egyébként az itt élő, de nem izraeli születésű emberek közül is sokan vannak, akik lehetőség szerint elmennek az országból. Az egyetemi élet megkezdését elhalasztották október végéig, szóval sok tekintetben felborult az életünk” – magyarázta Askhenazy Zsuzsa. Azt is hozzátette, hogy amióta Izraelben lakik, ilyen feszült, kritikus hangulatot, félelmet, háborús helyzetet még nem tapasztalt, mint most.
A Gázai övezet és Egyiptom közötti határnál a kimenekítésére vár 240 román állampolgár – tudta meg hétfőn az Agerpres kormányzati forrásokból.
Egyébként a kedvezőtlen időjárás miatt késik a Gázai övezet elleni, már a Hamász terrorakciója után bejelentett átfogó izraeli offenzíva. Az elmúlt napokban 300 ezer katonát vezényeltek Dél-Izraelbe, hogy összehangolt szárazföldi, vízi és légicsapást mérjenek a Hamászra. Benjamin Netanjahu miniszterelnök megerősítette: eltörli a terrorszervezetet a Föld színéről.
Az izraeli hadsereg és a védelmi minisztérium az MTI jelentése szerint közölte, hogy az ott élőket szállodákba vagy vendégházakba viszik, elszállásolásuk költségeit a kormány állja. Vasárnap egy Libanonból elindított rakéta egy építőmunkás halálát okozta egy határmenti faluban, további négyet pedig megsebesített. Az utóbbi napokban Libanonból egyre nagyobb intenzitással érte rakétatámadás az izraeli területeket, amire az izraeli hadsereg ellencsapásokkal válaszolt.
Fotó: Atef Safadi/EPA/Agerpres
Az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása óta az ország déli részén, a Gázai övezet határánál is evakuáltak huszonöt izraeli települést. A legnagyobb arányú kitelepítést vasárnap kezdték meg a harmincezer lakosú Szderot városban. Az amerikai kormány is megkezdte Izraelben élő vagy tartózkodó állampolgárainak kimenekítését. Vasárnap több száz embert szállítanak el Ciprusra egy olyan hajón, amelyet az Egyesült Államok kormánya bérelt ki. Onnan az amerikaiaknak maguknak kell gondoskodniuk továbbutazásukról.
Az izraeli légierő hétfőre virradóra ismét intenzíven bombázta a Gázai-övezetben a területet uraló és Izraelt megtámadó Hamász iszlamista terrorszervezet katonai létesítményei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!