
Miközben vasárnap ismét mintegy ötvenezer ellenzéki tüntető követelte Kijevben Vikctor Janukovics elnök lemondását, az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) nyomozást indított államcsínykísérlet gyanújával az ellenzék ellen – közölte a központi nyomozóhivatal főnöke.
2014. február 02., 16:192014. február 02., 16:19
Makszim Lenko egy kijevi tévének péntek késő éjszaka nyilatkozva közölte, hogy az SZBU az után indított nyomozati eljárást, hogy megvizsgálta az ellenzéki Haza párt szerverein talált anyagokat, amelyek házkutatáskor kerültek a hatóság birtokába. Lenko szerint a lefoglalt anyagokból kiderült, hogy a tüntetések megszervezésekor előre készült olyan forgatókönyv is, amely szerint a tiltakozókkal szemben erőt alkalmaznak a hatóságok, ami nagy visszhangot kelt az országban és aláássa a hatalom és az államfő tekintélyét.
„Tudomásom szerint pont a mai napon, a (szerverekről lefoglalt) anyagok alapján nyomozati eljárás indult az államhatalom megszerzésére irányuló cselekedetek gyanújával\" – mondta a főnyomozó. Makszim Lenko hozzátette, hogy a nyomozást a belbiztonsági szolgálat végzi, és a büntetőeljárási törvénykönyv két hónapot irányoz elő a vizsgálat lefolytatására.
Közben a kijevi média arról adott hírt szombatra virradóra, hogy a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban büntetőjogi eljárás indult egy meg nem nevezett ellenzéki párt két tagja ellen terrorcselekmények előkészítésének gyanújával.
A híradások szerint az őrizetbe vett gyanúsítottak energiaipari létesítmények ellen terveztek támadásokat. Volodimir Voropaj, a belbiztonsági szolgálat helyi parancsnoka közölte, hogy házkutatás során két trotilos pokolgépet, két kézigránátot, második világháborús lőszereket és számítógépeket foglaltak le náluk.
Nemzetközi nagyüzem
Eközben az 50. szombaton kiderült: Oroszország homlokegyenest ellenkező módon ítéli meg az ukrajnai fejleményeket, mint az EU és az Egyesült. Az ukrán belpolitikai válság a 400 vezető politikus részvételével zajló évfordulós tanácskozás fő témája volt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az ukrán tüntetők a nyugati uszítás hatására vonultak az utcára, John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a jelenkor legfontosabb harcát vívják a demokratikus, európai jövőért.
Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszter a tanácskozás margóján Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a kijevi vezetés elutasít mindenfajta külső beavatkozást az ország belügyeibe. „Nem óhajtunk sakkfigura lenni egy geopolitikai játszmában, amely megaláz bennünket és sérti az ukrán népet\" – hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a kijevi kormány elutasítja, hogy bárki is beavatkozzon az Ukrajna és Oroszország közötti stratégiai partneri viszonyba.
Vitalij Klicsko, Ütés (UDAR) ellenzéki párt vezetője leszögezte: a kijevi rezsim megingott és a terror útjára lépett, de a kormányellenes tüntetések tovább folytatódnak. Az ukrajnai válságról rendezett esti panelbeszélgetésen az ukrán külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kormány teljesítette az ellenzéki követeléseket, és az ellenzéknek vállalnia kell a felelősséget az erőszakos tüntetésekért.
Martonyi János magyar külügyminiszter a beszélgetéshez hozzászólva kijelentette: a válság veszélybe sodorta Ukrajna stabilitását és területi egységét, polgárháborúval és káosszal fenyegető helyzet alakult ki.
A hadsereg is megszólalt
Előzőleg, még pénteken, kiderült: az ukrán hadsereg és a védelmi minisztérium szerint az országban kialakult szembenállás veszélyezteti Ukrajna területi egységét, ezért felszólították Viktor Janukovics elnököt, hogy tegyen sürgős lépéseket a helyzet stabilizálására. A tárca közleménye szerint a fegyveres erőknél szolgálók és a minisztérium alkalmazottainak előző napi kijevi gyűlésén a résztvevők kifejezték aggodalmukat az országban kialakult helyzettel kapcsolatosan.
Bántalmazott ellenzéki vezető
Mindeközben előkerült az ukrán ellenzék egy hete nyomtalanul eltűnt egyik vezetője, Dmitrij Bulatov, akit elmondása szerint elrablói súlyosan bántalmazták, megkínozták, egyik fülét pedig levágták. Az erről szóló hírek az ukrán elektronikus médiában jelentek meg péntekre virradóra. A tévék és hírportálok fényképeket és videofelvételt is közzétettek a fiatal férfiről, akinek arca csupa vér, mély vágások vannak a fején és a kezén, hiányzik az egyik füle, testén súlyos bántalmazás nyomai láthatók.
Bulatov elmondta, hogy egy héttel ezelőtt rabolták el a főváros Troescsina negyedében. Mindvégig egy vaksötét helyiségben tartották fogva, napfényt nem látott, az első napokban enni sem kapott, kínozták, megpróbálták megvakítani. „Megfeszítettek, átlyukasztották a fülemet, vagdosták az arcomat. A testemen ép hely nem maradt. Mindig bekötötték a szememet, ezért nem láttam, hogy kik kínoztak engem, de az emberrablók orosz akcentussal beszéltek” – mondta Bulatov, a Avtomajdan nevű ellenzéki csoport egyik vezetője.
Az emberrablók szöggel átlyukasztották a tenyerét és levágták az egyik fülét. Az ellenzéki aktivista közölte, hogy egy hét kínzás után kivitték egy erdőbe, ahol kidobták egy gépkocsiból. A férfi csütörtök este elbotorkált a legközelebbi faluhoz, a Kijev mellett Visenkibe, ahol egy helybéli beengedte házába, megetette. Bulatov telefonon értesítette társait.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!