
Kemény harcok. Az ukrán hadseregnek egyre több észak-koreai katonával kell szembenéznie kijevi illetékesek szerint
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Több száz” észak-koreai katona harcol az orosz csapatok mellett a Kurszki területen – jelentette ki Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova a CBS Newsnak adott vasárnapi interjújában.
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
„Már több száz (észak-koreai katonát) láttunk a csatatéren, és (Ukrajna) sikeresen harcol ellenük, miközben az oroszokkal küzdünk” – mondta Markarova a CBS Newsnak. „Most csak a Kurszki területen látjuk őket, és a bátor védőink nemcsak megölni tudtak közülük sokat, hanem meg is tudták tartani a pozíciókat” – tette hozzá.
Markarova nyilatkozata közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök szombaton tett bejelentése után érkezett, miszerint „jelentős számú” észak-koreai katona kezdett el az orosz erők oldalán harcolni a Kurszki területen zajló rohamműveletekben.
„Már vannak előzetes adataink arról, hogy az oroszok észak-koreai katonákat kezdtek el bevetni a támadásokban – jelentős számban” – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.

A Kurszki területen az orosz erők oldalán harcoló észak-koreai csapatok támadásban megölték egy orosz egység nyolc tagját – állította az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szombaton.
Ukrán és nyugati tisztségviselők 2024 őszén arra figyelmeztettek, hogy több mint 10 000 észak-koreai katona gyűlt össze a Kurszki területen, készen arra, hogy segítse Oroszországot abban a kísérletében, hogy kiszorítsa az ukrán erőket a térségből.
Az első összecsapásokat észak-koreai és ukrán csapatok között a Kurszki területen november elején jelentették. Zelenszkij december 1-jén arról számolt be, hogy már észak-koreai katonák is meghaltak Oroszország oldalán harcolva, de számadatokat nem közölt.
Az ukrán erők augusztusban meglepetésszerű offenzívát indítottak a Kurszki területen. Oroszország szeptemberben ellentámadásba lendült, és a jelentések szerint visszavette az eredetileg Ukrajna által elfoglalt terület 40 százalékát.
A CBS Newsnak adott interjúja során Markarova több katonai segítségre szólított fel, mivel Phenjan és Moszkva kapcsolata tovább erősödik.
„Az ukránok még mindig képesek megvédeni a saját országunkat. A katonai támogatást kérjük” – mondta Markarova. „Még mindig a tüzérség, a fegyverek és a légvédelem kérdése a legfontosabb, és minél többel rendelkezünk, annál hatékonyabban tudunk védekezni” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a karácsonyi tűzszünet a harctéren, Markarova azt válaszolta, hogy „ha Oroszország komolyan le akarja állítani (a háborút), akkor bármikor leállíthatja”.
Moszkva veszteségei a harctéren tovább nőnek, a jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta jóval több mint ezer katonát veszítettek.

Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
Eközben
„Amikor a békéről van szó, úgy vélem, hogy meg kell őrizni a realizmust. Ma valószínűleg egyetlen józan gondolkodású ember sem hiszi Európában, hogy a béke megvalósítható Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta Pellegrini.
Pellegrini megjegyzései Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatása előtt hangzottak el, aki megfogadta, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti Ukrajnát és Oroszországot a béketárgyalások érdekében.
Pellegrini szövetségese Robert Fico miniszterelnöknek, aki éles hangon bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és az Oroszország elleni szankciókat.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!