
Kemény harcok. Az ukrán hadseregnek egyre több észak-koreai katonával kell szembenéznie kijevi illetékesek szerint
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Több száz” észak-koreai katona harcol az orosz csapatok mellett a Kurszki területen – jelentette ki Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova a CBS Newsnak adott vasárnapi interjújában.
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
„Már több száz (észak-koreai katonát) láttunk a csatatéren, és (Ukrajna) sikeresen harcol ellenük, miközben az oroszokkal küzdünk” – mondta Markarova a CBS Newsnak. „Most csak a Kurszki területen látjuk őket, és a bátor védőink nemcsak megölni tudtak közülük sokat, hanem meg is tudták tartani a pozíciókat” – tette hozzá.
Markarova nyilatkozata közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök szombaton tett bejelentése után érkezett, miszerint „jelentős számú” észak-koreai katona kezdett el az orosz erők oldalán harcolni a Kurszki területen zajló rohamműveletekben.
„Már vannak előzetes adataink arról, hogy az oroszok észak-koreai katonákat kezdtek el bevetni a támadásokban – jelentős számban” – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.

A Kurszki területen az orosz erők oldalán harcoló észak-koreai csapatok támadásban megölték egy orosz egység nyolc tagját – állította az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szombaton.
Ukrán és nyugati tisztségviselők 2024 őszén arra figyelmeztettek, hogy több mint 10 000 észak-koreai katona gyűlt össze a Kurszki területen, készen arra, hogy segítse Oroszországot abban a kísérletében, hogy kiszorítsa az ukrán erőket a térségből.
Az első összecsapásokat észak-koreai és ukrán csapatok között a Kurszki területen november elején jelentették. Zelenszkij december 1-jén arról számolt be, hogy már észak-koreai katonák is meghaltak Oroszország oldalán harcolva, de számadatokat nem közölt.
Az ukrán erők augusztusban meglepetésszerű offenzívát indítottak a Kurszki területen. Oroszország szeptemberben ellentámadásba lendült, és a jelentések szerint visszavette az eredetileg Ukrajna által elfoglalt terület 40 százalékát.
A CBS Newsnak adott interjúja során Markarova több katonai segítségre szólított fel, mivel Phenjan és Moszkva kapcsolata tovább erősödik.
„Az ukránok még mindig képesek megvédeni a saját országunkat. A katonai támogatást kérjük” – mondta Markarova. „Még mindig a tüzérség, a fegyverek és a légvédelem kérdése a legfontosabb, és minél többel rendelkezünk, annál hatékonyabban tudunk védekezni” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a karácsonyi tűzszünet a harctéren, Markarova azt válaszolta, hogy „ha Oroszország komolyan le akarja állítani (a háborút), akkor bármikor leállíthatja”.
Moszkva veszteségei a harctéren tovább nőnek, a jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta jóval több mint ezer katonát veszítettek.

Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
Eközben
„Amikor a békéről van szó, úgy vélem, hogy meg kell őrizni a realizmust. Ma valószínűleg egyetlen józan gondolkodású ember sem hiszi Európában, hogy a béke megvalósítható Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta Pellegrini.
Pellegrini megjegyzései Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatása előtt hangzottak el, aki megfogadta, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti Ukrajnát és Oroszországot a béketárgyalások érdekében.
Pellegrini szövetségese Robert Fico miniszterelnöknek, aki éles hangon bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és az Oroszország elleni szankciókat.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!