Kemény harcok. Az ukrán hadseregnek egyre több észak-koreai katonával kell szembenéznie kijevi illetékesek szerint
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Több száz” észak-koreai katona harcol az orosz csapatok mellett a Kurszki területen – jelentette ki Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova a CBS Newsnak adott vasárnapi interjújában.
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
„Már több száz (észak-koreai katonát) láttunk a csatatéren, és (Ukrajna) sikeresen harcol ellenük, miközben az oroszokkal küzdünk” – mondta Markarova a CBS Newsnak. „Most csak a Kurszki területen látjuk őket, és a bátor védőink nemcsak megölni tudtak közülük sokat, hanem meg is tudták tartani a pozíciókat” – tette hozzá.
Markarova nyilatkozata közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök szombaton tett bejelentése után érkezett, miszerint „jelentős számú” észak-koreai katona kezdett el az orosz erők oldalán harcolni a Kurszki területen zajló rohamműveletekben.
„Már vannak előzetes adataink arról, hogy az oroszok észak-koreai katonákat kezdtek el bevetni a támadásokban – jelentős számban” – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.
A Kurszki területen az orosz erők oldalán harcoló észak-koreai csapatok támadásban megölték egy orosz egység nyolc tagját – állította az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szombaton.
Ukrán és nyugati tisztségviselők 2024 őszén arra figyelmeztettek, hogy több mint 10 000 észak-koreai katona gyűlt össze a Kurszki területen, készen arra, hogy segítse Oroszországot abban a kísérletében, hogy kiszorítsa az ukrán erőket a térségből.
Az első összecsapásokat észak-koreai és ukrán csapatok között a Kurszki területen november elején jelentették. Zelenszkij december 1-jén arról számolt be, hogy már észak-koreai katonák is meghaltak Oroszország oldalán harcolva, de számadatokat nem közölt.
Az ukrán erők augusztusban meglepetésszerű offenzívát indítottak a Kurszki területen. Oroszország szeptemberben ellentámadásba lendült, és a jelentések szerint visszavette az eredetileg Ukrajna által elfoglalt terület 40 százalékát.
A CBS Newsnak adott interjúja során Markarova több katonai segítségre szólított fel, mivel Phenjan és Moszkva kapcsolata tovább erősödik.
„Az ukránok még mindig képesek megvédeni a saját országunkat. A katonai támogatást kérjük” – mondta Markarova. „Még mindig a tüzérség, a fegyverek és a légvédelem kérdése a legfontosabb, és minél többel rendelkezünk, annál hatékonyabban tudunk védekezni” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a karácsonyi tűzszünet a harctéren, Markarova azt válaszolta, hogy „ha Oroszország komolyan le akarja állítani (a háborút), akkor bármikor leállíthatja”.
Moszkva veszteségei a harctéren tovább nőnek, a jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta jóval több mint ezer katonát veszítettek.
Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
Eközben
„Amikor a békéről van szó, úgy vélem, hogy meg kell őrizni a realizmust. Ma valószínűleg egyetlen józan gondolkodású ember sem hiszi Európában, hogy a béke megvalósítható Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta Pellegrini.
Pellegrini megjegyzései Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatása előtt hangzottak el, aki megfogadta, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti Ukrajnát és Oroszországot a béketárgyalások érdekében.
Pellegrini szövetségese Robert Fico miniszterelnöknek, aki éles hangon bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és az Oroszország elleni szankciókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!