Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter
Fotó: Ukrán kormány
A kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltaknak a bevezetéséig – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter azon a megbeszélésen, amelyet Cristian-Leon Turcanuval, Románia kijevi nagykövetével folytatott.
2018. február 05., 21:312018. február 05., 21:31
2018. február 05., 21:322018. február 05., 21:32
A találkozóról a tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint Hrinevics hangsúlyozta: a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet.
A megbeszélésen megvitatták az ukrán és a román oktatási minisztérium közötti, az oktatási együttműködésről szóló új jegyzőkönyvtervezet részleteit, amelyet kijevi várakozások szerint még idén aláírnak.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!