Carles Puigdemont katalán elnök
Fotó: Facebook
Kiírta október 1-jére a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást Carles Puigdemont katalán elnök szerdán késő este Barcelonában.
2017. szeptember 07., 01:082017. szeptember 07., 01:08
2017. szeptember 07., 01:092017. szeptember 07., 01:09
Az eseményen részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a népszavazás kiírásáról szóló dokumentumot. A katalán kormány annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban minden erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított.
Ezzel egy időben szerda éjszakába nyúló ülésén – Madrid tiltakozása ellenére – a katalán parlament megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt Barcelonában; a jogszabály elfogadásához kötötte Carles Puigdemont katalán elnök az október 1-jére tervezett referendum kiírását.
A 135 fős helyi törvényhozásban az autonóm régiót kormányzó, és a Spanyolországtól elszakadást támogató Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, valamint a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet egyébként ők terjesztettek be a parlamentnek. A szavazásnál három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet.
Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítvány nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani Katalóniában. „Ez az egyetlen politikai út, ami maradt nekünk” – idézte az MTI Arrimadast, aki hozzátette, hogy ennek érdekében minden ellenzéki párttal felveszi a kapcsolatot.
A törvényjavaslat szerda reggel került a parlament napirendjére, és egész nap tartó parázs és feszült vita után, éjszaka szavazták meg. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják. „Rúgás a demokráciába" – így értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint politikai pályafutása alatt nem látott ennél nagyobb szégyent. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak.
Ennek megfelelően azoknak a katalán parlamenti döntéseknek a megsemmisítését kérik, amelyek lehetővé tették a vita és a voksolás megtartását a referendumról, amely szerinte illegális lesz. A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.
Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták.
A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!