2008. április 11., 00:002008. április 11., 00:00
A chartához csatlakozók közül Románia egyike azon országoknak, ahol számos kisebbség nyelvhasználati jogát kell még széles körben biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a rendezvényen elhangzott beszédében kiemelte: a charta legnagyobb érdeme az, hogy egységes szabályokat vezetett be a nyelvhasználat terén. Az elnök szerint az Európai Uniónak is egységes elveket kellene elfogadnia a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Markó Attila, az információgyűjtésért és jelentéskészítésért felelős kisebbségvédelmi hivatal vezetője azt nyilatkozta: várhatóan már az idén elkészül az első helyzetfelmérés, amit ötévenként kell megismételni. „Az a tény, hogy az Európa Tanács rendszeresen követi a charta érvényesítését, arra kényszeríti a román államot, hogy az eddiginél is fokozottabban odafigyeljen a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogainak betartására” – részletezte a hivatal irányítója.
A konferencián részt vevő Alexey Kozhemyakov, az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvek hivatalának igazgatója úgy vélte, hogy a charta romániai végrehajtásának nyomon követése csak akkor lehet sikeres, ha a román hatóságok pontos és valóságnak megfelelő válaszokat adnak a dokumentum által megfogalmazott követelményekre. A tanácskozáson szóba került, hogy a kisebbségek nem élnek anyanyelv-használati lehetőségeikkel, holott a közigazgatási törvény ezt lehetővé teszi számukra. Horváth István, a romániai Kisebbségkutató Intézet igazgatója egy felmérést ismertetett, amely szerint minél kisebb létszámú helyi és országos szinten egy etnikum, annál kevésbé sikerül érvényesítenie a törvény által szavatolt nyelvhasználati jogait.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok