Ki lehet a honor-donor?

Markó Béla irodalmi munkássága azáltal került a figyelem középpontjába, hogy a miniszterelnök-helyettes ez év márciusában keltezett vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május másodikán közölt írásában a miniszterelnök-helyettes azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. A kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Megjegyezte, a szerződésben egy bizalmassági kitétel is szerepel. Lapunknak akkor elmondta, nem a politikai tárgyú írásainak, hanem a verseinek a kiadási jogáról van szó. Hangsúlyozta, e kizárólagossági szerződés eredményeként nagyon rövid időn belül rendkívüli grafikai kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverseskötete. A Cotidianul napilapnak azt is elmondta, mit tekint nagyon rövid időnek. „Két-három hónapon belül” – fogalmazott a kormányfőhelyettes. A Markó-sorozat június–júliusra ígért első kötete azonban azóta sem jelent meg. n „Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta a Krónikának Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója – most csak azokat a kiadókat keresték meg, amelyikek nem válaszoltak a májusi megkeresésre. Az ügyészek egyébként több kiadóhoz el is látogattak, hogy a fénymásolatban beküldött iratok hitelességét ellenőrizzék. De nem értem ezeket az ügyészeket: miért nem közvetlenül Markó Bélát kérdezik. Mert úgy tudom, őt még nem keresték meg ebben az ügyben.” A Pallas–Akadémia egyébként egyike azoknak az erdélyi kiadóknak, amelyiknek volt miről beszámolnia. Ez a kiadó jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium. Egy interjúkötetért az interjúalanynak nem fizetünk szerzői jogdíjat” – tette hozzá Tőzsér József. A Mentor kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, és – amint Káli Király István májusban nyilatkozta – ez alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára.
A korrupcióellenes ügyészség vizsgálódásának a tényét maga az ügyészség is megerősítette. Amint az intézmény sajtóosztálya a Krónika kérdéseire válaszolva írásban közölte: „a dosszié egyelőre az előzetes vizsgálatok szakaszában van, így hát bármely – egy esetleges vizsgálatra vonatkozó – információ közlése veszélyeztethetné annak eredményességét.”

Költői szűkszavúság
„Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni” – vágott vissza meglehetősen ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdeztük, hanem a június–júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hoztuk. Amikor a több mint fél évvel ezelőtt tett ígéretére emlékeztettük, és azt kérdeztük, mi okozza a késést, azt válaszolta: „Az olvasók majd időben meg fogják tudni”. Azt is közölte ugyanakkor, hogy a kötet meg fog jelenni. Kitért a válasz elől, amikor azt kérdeztük: még mindig titkos-e, hogy melyik kiadó vásárolta meg a kiadói jogokat. „Szeretném megnyugtatni az érdeklődő olvasókat. A könyveim folyamatosan jelennek meg” – utalt Ágoston Hugó interjúkötetére, melyet épp az azóta eltelt időszakban mutattak be román nyelven is. Határozottan jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy a pozsonyi megbeszélései után a könyvkiadási ügyeiről is kérdezzük. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie.

Lekésett szezon
A könyvkiadók egyébként általában a decemberi ünnepek előtti időszakra időzítik gyermekversesköteteik megjelentetését. „Nálunk ezen a héten jelennek meg Ferenczes István gyermekversei Ágota könyve címen” – jelentette ki Tőzsér József. A könyvet pályázaton nyert támogatással tudták kiadni. Amint májusi körképünkből kiderült, kortárs szépirodalmat, kiváltképp verseskötetet ugyanis nem lehet nyereségesen kiadni Erdélyben. A kiadók a romániai és a magyarországi közalapítványok felé kacsingatnak. A szerzőknek a legtöbb esetben szimbolikus öszszegű jogdíjjal vagy a megszokottnál több tiszteletpéldánnyal kell beérniük. Az erdélyi könyvesszakmában nem tudnak arról, hogy valamely hazai kiadó bárkitől is kizárólagossági kiadási jogot vásárolt volna. A magyarországi kiadói piacon léteznek ilyen szerződések, de ezeket csak a legnagyobb kiadók engedhetik meg maguknak. A Krónika ezek közül többnél is érdeklődött telefonon. Valamennyi esetben azt a választ kapta: nem kötöttek szerződést Markó Bélával. n

Testreszabott feddhetetlenség?

Az RMDSZ képviselőinek a hathatós segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult.

----------