Fotó: Rompres
2007. október 12., 00:002007. október 12., 00:00
A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin EP-képviselő előterjesztése azon alapult, hogy az uniós állam- és kormányfők idén júniusban Brüsszelben tartott értekezletükön felkérték az EP-t: októberig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával, annak figyelembevételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálizálnák.
A szavazás előtti vitában Lamassoure elmondta: jobb lett volna olyan matematikai megoldást találni, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban a szűk határidő nem adott módot. Severin azt emelte ki, hogy a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között.
Az EP összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie, egyhangúlag. A csütörtöki szavazás tehát nem mondta ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők október 18–19-én, Lisszabonban tartanak csúcstalálkozót a reformszerződésről. Előtte a külügyminiszterek október 15-én Luxembourgban egyeztetnek. Amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az Unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne.
Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határozták meg. Eszerint a mandátumok száma a lakosság lélekszámának a függvénye ugyan, de minél népesebb egy ország, annál több lakosra jut egy mandátum. A legnagyobb lélekszámú, 82 milliós Németország esetében a mostani 99-ről 96-ra csökken a képviselői helyek száma. A legkisebb tagországnak, Máltának jelenleg öt mandátuma van, 2009-től viszont hat lesz.
Csökken a mandátumszáma Magyarországnak, Belgiumnak, Romániának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Franciaországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának, Szlovákiának, Finnországnak és Nagy-Britanniának. Változatlan marad a jelenlegi mandátumszám Bulgária, Észtország, Spanyolország, Ciprus, Lettország és Luxemburg esetében, míg Szlovénia, Ausztria és Svédország több mandátumhoz jut.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok