Kerry–Putyin-tárgyalás: nincs áttörés

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója Vlagyimir Putyin államfő és John Kerry amerikai külügyminiszter keddi tárgyalásáról elmondta, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban szóba került a Kijev által szorgalmazott nemzetközi békefenntartó misszió Délkelet-Ukrajnába küldésének kérdése is, de részletekről nem beszélt.

Usakov szerint Putyin hangsúlyozta: Washington támogatására van szükség az ukrán vezetés meggyőzéséhez arról, hogy kezdjen közvetlen párbeszédet a szakadár délkelet-ukrajnai területek vezetésével.

A Kremlben nem tartják áttörésnek az orosz elnök és Kerry tárgyalását, de a tanácsadó úgy értékelte: „megjelentek az első jelei annak, hogy belátják, a két nagyhatalomnak együtt kell működnie egymással”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország „alapvetően érdekelt” a kétoldalú kapcsolatok rendezésében.

Usakov azt is elárulta, hogy a hivatalos tárgyalásokat követően az orosz államfő a dél-oroszországi Krasznodari határterület egyik borával kínálta John Kerryt, akivel ezután kötetlen formában folytatták a beszélgetést. „Szerintem ez jó jel” – mondta a tanácsadó, hozzátéve: Putyin és Kerry találkozóját Washington kezdeményezte.

John Kerry Putyinnal és Szergej Lavrovval meglehetősen hosszú, egyenként 4 órás megbeszélést folytatott Szocsiban. Az amerikai külügyminiszter a hivatalos megbeszéléseket követően Kijevet és a szakadárokat egyaránt óvta a katonai műveletek felújításától.

Lavrovval közös tájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy ha Petro Porosenko ukrán elnök ilyen döntést hozna, az komolyan fenyegetné a minszki megállapodásokat. „Rendkívül romboló hatású lenne\" a rendezési folyamatra, ha az ukrán hadsereg vagy a szeparatisták nagyszabású katonai műveletet indítanának” – mondta.

Az ukrán államfő hétfőn, a Repülőtér című dokumentumfilm bemutatásán ígéretet tett arra, hogy a délkelet-ukrajnai szakadárok által elfoglalt donyecki repülőteret visszafoglalják és újjáépítik.

Kerry Szocsiban közölte, hogy az ukrajnai válságban érintett minden féllel együtt akarnak működni annak érdekében, hogy elérjék a minszki megállapodások végrehajtását. Sürgette a fegyveres összecsapások beszüntetését az Azovi-tenger partján lévő Mariupol közelében lévő Sirokinénál.

Szergej Lavrov ehhez hozzátette: Oroszország és az Egyesült Államok egyetértenek abban, hogy az ukrajnai válság békés rendezését célzó minszki megállapodásokat változtatások nélkül kell végrehajtani. „Valóban megegyeztünk abban, hogy mindent megteszünk ennek a folyamatnak a lehetőségek szerinti felgyorsítására” – mondta. Említést tett arról, hogy a nemrég létrehozott minszki munkacsoport a 100 milliméteres űrméret alatti nehézfegyverek visszavonásáról tárgyal. Ez nem szerepel a februári megállapodásban.

John Kerry azt is közölte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókat csak a minszki egyezségek teljesülését követően fogja feloldani.
Az amerikai külügyminiszter az oroszországi politikai foglyok, s közöttük Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő szabadon engedésére szólította fel Moszkvát.

A talélkozó után az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki,a melyben leszögezték: Moszkva kész a konstruktív együttműködésre Washingtonnal, de csak abban az esetben, ha az egyenlőségen alapul és mentes a nyomásgyakorlástól.  Az amerikai diplomácia vezetője őszintének nevezte a tárgyalásokat. n Hírösszefoglaló

Stoltenberg és Kerry a minszki megállapodás betartására szólított fel

A minszki tűzszüneti megállapodás betartására szólította fel Oroszországot és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárokat Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán, az észak-atlanti szövetséget alkotó országok külügyminisztereinek találkozója előtt a törökországi Antalyában nyilatkozva.

Stoltenberg sürgette Oroszországot, hogy hagyjon fel a szeparatisták támogatásával, és vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából. A NATO-főtitkár a februári békemegállapodás betartása kapcsán közölte: szavak helyett tetteket vár Moszkvától.

Stoltenberg azt is leszögezte, hogy a NATO álláspontja változatlan: eszerint Moszkva felelős a kelet-ukrajnai helyzetért, és az atlanti szövetség továbbra is kitart az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett.