Kárpátaljai emlékművita

A hangulatkeltés oda vezetett, hogy Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sõt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás holnapra tervezett avatóünnepsége is késõbbi idõpontra csúszik. Az ungvári megyei közigazgatási hivatal elõtt tegnap mintegy félszázan tüntettek a szélsõjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsõséges szervezetek felhívására a vereckei mû és a Kárpátalján szerintük erõsödõ ruszin szeparatizmus ellen. A meghatározatlan idõre bejelentett sátortáboros tüntetés résztvevõi sárga-kék ukrán nemzeti zászlókat lobogtattak, és plakátokat emeltek a magasba „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!\" és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra\" feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben visszautasítja, és minden alapot nélkülözõknek minõsíti az ukrán nacionalista szervezetek vádjait.

A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmû felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelõtt már kísérletet tett az emlékmû felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászmûvész neki is látott az alkotásnak –, ám az ukrán hatóságok „megfelelõ engedélyek hiányában\" megakadályozták a tervet. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások a magyar– ukrán cselekvési terv tavalyi megszületése nyomán váltak intenzívvé, amikor a két ország kisebbségi vegyes bizottsága prioritást élvezõ ajánlásként fogalmazta meg Kijev számára, hogy támogassa az emlékmû projektjét. Az elképzelést annak idején támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfõ is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértõi bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét különben a magyar állam vállalta fel. Nacionalista ukrán szervezetek és értelmiségiek részérõl azonban éles támadások érték a március 14-én leleplezni tervezett emlékmûvet, amelynek nyomán Ukrajna budapesti nagykövetsége nemrég közölte: az avatás idõpontja soha nem került szóba a kétoldalú hivatalos megbeszéléseken. Miután kiderült, hogy biztosan elmarad a vereckei mû avatóünnepsége, Sólyom László lemondta ukrajnai látogatását, és a két esemény egy késõbbi – várhatóan nyári – idõpontra csúszik. Az épülõ emlékmûvet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza, „ami a magyar sovinizmus leplezetlen megnyilvánulása\". A szervezet a vereckei emlékmûépítést szentségtöréssel felérõ cselekedetnek, a régióban lezajlott történelmi események meggyalázásának minõsíti; a Szvoboda szerint március 14-én a fasiszta Magyarország és a Kárpát-Ukrajnát védõ Szics-gárda közötti ütközetben hatszáz ukránt öltek meg. A lembergi megyei tanács ugyanakkor felszólította Ukrajna elnökét, hogy avatkozzon be Kárpátalján „az idegen állami jelképek felállításával kapcsolatos ukránellenes provokációk megakadályozása érdekében\". A munkácsi turulmadaras emlékmû egy héttel ezelõtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen, amely szerint hiábavaló volt a régió értelmiségének és hazafias érzelmû polgárainak minden érvelése, a kárpátaljai hatalom mégiscsak megengedte „a magyar dinasztiát jelképezõ szobor\" felállítását a munkácsi várban.

Kõszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke tegnap a Krónikának elmondta: a vereckei emlékmû problémája túllépte a magyarság hatáskörét, tekintve, hogy felállításáról a magyar és az ukrán államfõ állapodott meg. Szerinte az egy hete fellángolt ukrán nacionalista megnyilvánulást a magyar szimbólumok elleni berzenkedésen kívül az indította el, hogy egy ruszin szervezet vezetõje a minap kijelentette: Kárpátalja Ukrajna Koszovója, az ukrán állam jogtalanul bitorolja a területet, sõt önrendelkezésért, és Oroszország protektorátusáért folyamodott. Kovács Miklós KMKSZ-elnök lapunknak mesterségesen gerjesztettnek nevezte a nacionalista offenzívát. Hozzátette: nem az ukrán pártok mentén húzódik a törésvonal, mivel mindegyikben ülnek olyan képviselõk, akik mintegy gombnyomásra támadásba lendülnek, ha magyar- vagy ruszinkérdésrõl van szó.

Krónika

Bántalmazott magyar jelképek

Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Brãtianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban õrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra az aradi Tûzoltó téren román nacionalisták hurrogása és füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követõen a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Baiánál, mikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult\" – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve ªtefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petõfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékmûvén a kõbe faragott Petõfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldombormûre cserélték ki, majd az emlékmûvet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petõfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költõ és a múzsáját jelképezõ szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták\".

B. E. L.