
Manapság – sokkal inkább, mint valaha bármikor – az európaiaknak az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan hidakat kellene építeniük és le kellene bontaniuk a falakat – fogalmazott pénteken Ferenc pápa a Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében a Vatikánban.
2016. május 08., 14:382016. május 08., 14:38
A katolikus egyházfőnek a nemzetközi elismerést az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért ítélték oda.
„Mi történt veled, humanizmus Európája, az emberi jogok, demokrácia és szabadság bajnoka? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és tudósok otthona? Mi történt veled, Európa, nemzetek és népek anyja, nagyszerű nők és férfiak szülője, akik életüket ajánlották, sőt feláldozták testvéreik méltóságáért?” – kezdte beszédét a 79 éves argentin származású pápa.
Az egyházfő megjegyezte, bár a kontinens elcsigázott, „továbbra is tele van energiaforrásokkal és lehetőségekkel\". Európát egyre inkább árkok szabdalják, és kevésbé tűnik nyitottnak új társadalmi folyamatokkal szemben, amelyek képesek lennének minden egyént és csoportot bevonni a jelenlegi problémák új és termékeny megoldásának keresésébe – fejtette ki Ferenc pápa.
Ferenc pápa úgy vélte: az európai egység egyre halványul, és azok, akik kerítések emelését tervezik, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait. „A béke hőseinek és a jövő prófétáinak, vagyis az alapító atyáknak a tervei ma sem számítanak idejétmúltnak” – jegyezte meg Ferenc pápa. Elie Wiesel holokauszt-túlélő és Nobel-békedíjas író szavaival élve az egyházfő úgy vélte, Európának „emlékezet-átömlesztésre” van szüksége, hogy megszabadítsa magát a „gyors és egyszerű, rövidtávú politikai hasznok” jelentette kísértéstől.
Az egyházfő a kitüntetés átvételének alkalmából audiencián fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét és Angela Merkel német kancellárt.
Schultz a pápát megszólító beszédében azt mondta, a menekültválság „Európa meghatározó kihívását” jelenti. Juncker emlékeztetett, hogy az egyházfő, aki korábban számtalanszor felszólalt a menekültek ellátásának javításáért, tizenkét szíriai menekülttel tért vissza a Vatikánba a görögországi Leszboszon tett látogatásáról. „Bátorsággal tölti meg a szívünket, amikor azt látjuk, hogy a Vatikán lakosságához képest arányaiban több menekültet fogadsz be, mint bármelyik EU-tagállam” – mondta a pápának az Európai Bizottság vezetője. Donald Tusk az egyházfőt köszöntve úgy fogalmazott: „Ön a remény pápája mindannyiunk számára”.
Schulz a pápával folyaatott találkozót követően úgy fogalmazott: aki nemet mond a befogadásra, nem állíthatja, hogy az EU képtelen megoldani a migráció problémáját. Szerinet Ferenc pápának Európáról mondott beszédét terjeszteni kell és minden európai fővárosban el kell olvasni, főleg azoknak, akik azt hiszik, a migráció csak Németországra tartozik. „A több mint 500 milliós Európában nem jelenthet problémát egymillió menekült befogadása, ha megosztjuk a terheket” – hangsúlyozta.
A Nagy Károly frank császárról (747-814) elnevezett nemzetközi díjat 1949-ben alapította Kurt Pfeiffer utazó, filozófus és kereskedő, és 1950 óta ítélik oda minden évben annak, aki az európai gondolat és egység érdekében kiemelkedőt cselekedett. A kitüntetéssel az európai változások előmozdításában, a tartós európai békerendszer megteremtésében és az emberi jogok megvalósításában szerzett érdemeket ismerik el. Az első kitüntetett gróf Richard Coudenhove-Kalergi, a Nemzetközi Páneurópai Unió alapító elnöke volt.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!