
Dr. Karikó Katalin folytatni akarja a munkáját, mert „nagyon sok ember szenved még”
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Karikó Katalin kutatásaival beírta nevét az orvostudomány történetébe, így nem volt kérdés, hogy a legmagasabb szakmai díjjal jutalmazzuk munkásságát – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, miután Semmelweis Ignác-díjat adományozott a biokémikusnak, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiája szabadalmaztatójának.
2021. május 25., 13:072021. május 25., 13:07
2021. május 25., 13:182021. május 25., 13:18
Kásler Miklós, párhuzamot vonva Semmelweis Ignác és Karikó Katalin életpályája és munkássága között, azt mondta: Semmelweis Ignácéhoz hasonló tudománytörténeti értékű az a gondolat, amit a kutatónő fogalmazott meg évtizedekkel ezelőtt.
Mint mondta, Semmelweis megfigyelt egy jelenséget, egy klinikai tünetegyüttest, azt összevetette a patológiai lelettel, és megszületett a gondolat, ami a kettő között összefüggést fedezett fel, és magyarázattal szolgált. Minden szó, amit akkor Semmelweis Ignác leírt, máig igaz – emelte ki.
– hangoztatta a miniszter.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Kásler Miklós kitért arra, hogy Semmelweis munkásságát hosszú időn keresztül nem ismerték el, és Karikó Katalin sem tudta könnyen újszerű tudományos gondolatmenetét megvalósítani.
A miniszter megköszönve a kutatónő eddigi munkáját azt mondta,
Karikó Katalin úgy fogalmazott, megtiszteltetés, hogy a díjat átveheti.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Munkáját folytatni fogja, mert szükség van arra, hogy azokra a betegségekre is gyógymódot találjanak, amelyeket eddig a koronavírus-járvány miatt „félretoltak”, mert nagyon sok ember szenved még. A biokémikus szerint most, hogy van vakcina a vírussal szemben, az emberek felszabadulhatnak, összejöhetnek, és reméli, hogy legközelebb a különböző sport- és irodalmi eseményekről fognak beszélni, nem pedig a vakcináról és róla. Hozzátette: öröm volt egy hónapig Magyarországon lenni, találkozni ismerősökkel, munkatársakkal.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!