
Autonómiát csak erős közösségek érhetnek el, a fő cél ezért a külhoni magyar közösségek erősítése – hangoztatta a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója kedden Szentendrén, a 27. Kárpát-medencei főiskolástáborban tartott előadásában.
2015. augusztus 25., 17:442015. augusztus 25., 17:44
2015. augusztus 25., 17:512015. augusztus 25., 17:51
Kántor Zoltán úgy fogalmazott, a siker függ attól is, hogy erős közösség kéri-e az autonómiát, hozzátéve: ugyanakkor a közösségeknek maguknak is sokat kell tenniük. „Sok területen vannak kihasználatlan lehetőségek, és számos eredményt lehet elérni apránként, ha jól határozzuk meg a célokat és összehangoljuk a lépéseket\" – idézte az MTI Kántor Zoltánt.
A szakértő a cselekvés lehetséges területei között említette a nemzetközi közvélemény érzékennyé tételét, így például szövetségesek keresését az Európa Tanácsban, ahol tematizálni kell a kérdést, vagy a kétoldalú kapcsolatok esetében az alapszerződésekben rejlő lehetőségek kihasználását, de szerinte meg kell szólítani az adott állam többségét is, a lakosságot és a politikai elitet egyaránt.
Az NPKI vezetője a legfontosabbnak ugyanakkor a saját közösségek segítését nevezte, úgy fogalmazott, olyan támogatást kell biztosítani, amely közös politikai cselekvésre ösztönzi őket. Hangsúlyozta, hogy bizonyos autonómiaelemek megvalósíthatók, „de nem helyettesíthetik a tulajdonképpeni autonómiát, azaz a kisebbségek döntéshozatalát a rájuk vonatkozó kérdésekben\".
Egyúttal rámutatott arra is, hogy a meglévő lehetőségekkel sem élünk eléggé, például a nyelvhasználat területén – pedig a megmaradásban ez szerinte kulcskérdés –, vagy az oktatási szférában, ahol ösztönözni kell a magyar intézmények választását, de a magyar önkormányzatok nyújtotta lehetőségek sincsenek kihasználva. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösség- és társadalomépítés mellett legalább ilyen fontos egyfajta gazdasági háttér biztosítása is. A Rákóczi Szövetség 27. alkalommal rendezte meg a határon túli főiskolások és egyetemisták táborát Szentendrén.
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!