
Az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a magyar kormány kérését a határvédelmi költségekhez való további hozzájárulásról, amelynek megítélése konkrét, szükséges esetben indokolt lehet - írta Jean-Claude Juncker.
2017. szeptember 06., 11:572017. szeptember 06., 11:57
2017. szeptember 06., 12:062017. szeptember 06., 12:06
Az Európai Bizottság elnöke az Orbán Viktor magyar kormányfőnek küldött válaszlevelében, hangsúlyozta, hogy a szolidaritás a „kétirányú utca”.
Orbán Viktor az előző héten levélben fordult Jean-Claude Junckerhez,
A Politico brüsszeli hírportál által közzétett válaszlevélben Juncker mindenekelőtt üdvözölte, hogy Magyarország elismerte, a szolidaritás fontos alapelve az Európai Uniónak, és értékeli a támogatást, amelyet az EU tud nyújtani a közös érdekek védelméhez.
A bizottság elnöke ezután
visszautalva az előre kifizetett közel négymillió eurós uniós támogatást.
Kitért arra is, hogy Brüsszel 2014-2015-ben három alkalommal is rendkívüli segélyt tett elérhetővé az ország számára összesen 6,26 millió euró értékben, de ennek Budapest mindössze egyharmadát hívta le. Kiemelte továbbá:
a 2014-2020-as költségvetési ciklusban.
Ezek mellett a strukturális és befektetési alapok is az európai szolidaritás egy formáját képviselik, amelyekből Magyarország 2014 és 2020 között mintegy 25 milliárd euró értékben részesül, amely az éves magyar nemzeti termék (GDP) több mint 3 százalékát jelenti - olvasható a keddi keltezésű levélben.
Juncker végül hangsúlyozta:
A brüsszeli testület vezetője mindazonáltal leszögezte, hogy a szolidaritás „kétirányú utca”, nem pedig egy „á la carte menü”, amelyből kiválaszthatók a hasznos részek, mint a hozzájárulás a határvédelem költségeihez, miközben mások elutasíthatók, például a már elfogadott uniós menekültügyi kvóták.
A levélben ugyan erről nem esett szó, de a bizottság egyik szóvivője pénteken kijelentette, hogy az unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!