Az EU-nak 160 ezer, Romániának 6300 menekültet kellene befogadnia

„Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az »Európa« és kevés benne az »unió«“ – idézte az MTI az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetőjét. Szerinte – miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte – Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.

Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.

Ismét kitörtek a bevándorlók Röszkénél
Mintegy 200-250 migráns elhagyta szerda délelőtt a röszkei Dugonyi úton kialakított rendőrségi gyűjtőpontot – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, az EB elnöke leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.

A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük „biztonságos eredetország\" jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban.

„Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek\" – tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek – vagyis több balkáni ország, valamint Törökország –, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.

„A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni\" – figyelmeztetett Jean-Claude Juncker. Hozzátette, a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket. Szerinte az EU-országoknak nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között. „Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó\" – fogalmazott.

Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején – a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében – a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.

Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a „klímamenekültek\" is – azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért – hangsúlyozta – azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő. A bizottsági elnök – még a mostani menekültválságról szólva – indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.