Janukovics el, Timosenko vissza

Mint ismeretes, Kijevben tavaly decemberben kezdődtek az ellenzéki tömegdemonstrációk, miután a hatalom váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, és az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett döntött. Az elmúlt három hónapban valóságos csatatérré vált a főváros Függetlenség tere, a Majdan, ahol az ellenzék több tízezer, fegyverre is szerző szimpatizánsa élet-halál harcot vívott a rohamrendőrséggel és a különleges belügyi alakulatokkal.

Elcsitultak a fegyverek a Majdanon
Helyszíni tudósítások szerint a polgárháborús állapotokat mutató kijevi kormányzati negyedben és környékén vasárnap az élet némileg visszatérni látszott a normális kerékvágásba, például kinyitottak a napok óta zárva tartó üzletek. Kijeviek százai, köztük gyermekes családok, fényképezőgépet tartó kíváncsiskodók és megrendült szimpatizánsok sétáltak az Insztitutszka utcában, a legsúlyosabb összecsapások helyszínén, hogy saját szemükkel lássák a barikádokat, annak védelmezőit, és tisztelegjenek az áldozatok előtt. A város központjában a Függetlenség tere továbbra is tele van tüntetőkkel. A tiltakozók önvédelmi egységei, köztük katonai sisakot és pajzsot viselő emberek vették át a rendőröktől az államfői hivatal és a parlament őrzését, hogy útját állják a radikális csoportoknak, amelyek esetleg károkat okoznának az intézményekben, vagy erőszakos cselekményeket robbantanának ki.

Miközben úgy tűnt, hogy a 46 milliós lélekszámú volt szovjet tagköztársaság menthetetlenül polgárháborúba sodródik, Viktor Janukovics ukrán elnök jelentős engedményt téve, pénteken megállapodást kötött az ellenzéki vezetőkkel a belpolitikai válság megoldásáról.

Az Európai Unió közvetítésével az államfő és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok által megkötött megállapodás alapján szeptemberig alkotmányreformot kell kidolgozni.

A parlament ezután törvényt fogadott el a 2004-es alkotmányhoz való viszszatérésről, és arról, hogy feltétel nélküli amnesztiát biztosítanak mindazoknak, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.

Majd a törvényhozás felmentette tisztségéből Vitalij Zaharcsenko ügyvezető belügyminisztert. A képviselők szerint ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért.

Ezután a törvényhozás úgy módosította a büntető törvénykönyvet, hogy lehetővé váljon Julija Timosenko volt kormányfő, ellenzéki vezető szabadon engedése a börtönből. A világ nagyhatalmai üdvözölték a kijevi paktumot, Oroszország azonban elutasította azt, mivel Moszkva szerint a megállapodás a Nyugat érdekeit szolgálja, amelyek „el akarják szakítani Ukrajnát Oroszországtól\".

Szökni próbált az államfő

Érdekes módon az egyezmény nem elégítette ki az ukrán tüntetők többségét: a demonstrálók még pénteken este ultimátumot adtak Viktor Janukovicsnak: mondjon le másnap reggelig, különben fegyveres felkelés tör ki. Szombatra a tüntetők teljes ellenőrzésük alá vonták a a fővárosi kormányzati negyedet, a parlament, az elnöki és a miniszterelnöki hivatal, illetve a belügyminisztérium épületét is.

Ennek hatására menekültáradat vette kezdetét Kijevben: a kormány tagjainak többsége elhagyta munkahelyét és ismeretlen helyre távozott, a belügyi csapatok visszatértek laktanyáikba, a menesztett ügyvezető belügyminiszter állítólag Fehéroroszországba szökött, Janukovics pedig a kelet-ukrajnai Harkivba távozott.

Előzőleg az államfő egy televíziós nyilatkozatában banditák államcsínyének minősítette a kijevi eseményeket és közölte: nem mond le. Janukovics az 1930-as évek Németországához, a nácik hatalomra kerüléséhez hasonlította a hazájában tapasztalható helyzetet, és úgy fogalmazott: még mindig ő Ukrajna törvényes elnöke. Közben a határőrség szerint egy Oroszországba induló magánrepülőgéptől, amelynek fedélzetén tartózkodott az államfő, szombaton megtagadták a felszállási engedélyt a kelet-ukrajnai Doneckben.

Oleh Szlobodjan, a testület illetékese vasárnap elmondta, a gépnek nem voltak megfelelő dokumentumai, és az államfőt – amelynek emberei megpróbálták megvesztegetni a határőröket – gépkocsin elszállították a repülőtérről.

Ezt követően felgyorsultak az események. A parlament elmozdította tisztségéből az államfőt, és előrehozott választást írt ki május 25-re, Olekszandr Turcsinovot, Julija Timosenko volt kormányfő szövetségesét és egykori üzlettársát pedig megválasztották új házelnöknek, és a kormány ideiglenes vezetésével is megbízták.

A 49 éves Turcsinov előléptetése azért is érdekes, mivel baptista prédikátorként, a kijevi Élet Szava gyülekezet vezetőjeként lett házelnök a kilencven százalékban paroszláv (ortodox) többségű Ukrajnában. Ezzel egy időben szabadon távozott a harkivi kórházból a 2011-ben bebörtönzött Julija Timosenko, aki több mint két év után nyerte vissza szabadságát. A volt kormányfő újságírókkal közölte, indul a május 25-re kiírt elnökválasztáson, majd több tízezer tüntető előtt beszédet mondott a kijevi Majdan téren.

Felfokozott hangvételű felszólalásában Timosenko a tiltakozások folytatására, valamint Janukovics elnök felelősségre vonására szólított fel, leszögezve: a nép nem bocsátja meg a vérontást, és a felelősök a „legkegyetlenebb\" büntetésben részesülnek majd. „Évszázados szégyen lenne, ha megbocsátanánk nekik\" – hangoztatta kerekes székben ülve az ukrán ellenzék vezéralakja. Timosenkót 2011-ben ítélték hét év börtönbüntetésre, mert miniszterelnökként a Janukovics-vezetés szerint Ukrajna számára előnytelen gázszerződést kötött Oroszországgal.

Gajdos Orbán Viktor közbenjárását kérte

Az ukrajnai kisebbségek számára jelentős visszalépést jelent, hogy a kijevi parlament vasárnap eltörölte a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet a nagyobb kárpátaljai városok közül Beregszászon ismerték el regionális nyelvként.

Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője határozottan elutasította a döntést, és személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelméért. Negatív jelzésnek tartja a lépést Moszkva is, hiszen az intézkedéssel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is.

Leonyid Szluckij, az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre, mivel az orosz nyelv hivatalos státusának megszűnése miatt nem csak a nyelvhasználat, hanem annak oktatása is veszélyben van Ukrajnában. Egyébként a világ nagyhatalmai üdvözölték a békés ukrajnai átmenetet, figyelmeztettek azonban: mindent meg kell tenni, hogy az ország ne essen szét. Nemzetközi politikusok szerint az lenne a jó, ha Ukrajna a jövőben jó kapcsolatokat ápolna az Európai Unióval és Oroszországgal is.