J. D. Vance: döntő pillanathoz érkezett az ukrajnai konfliktus rendezése

Elmondta, hogy hónapok óta dolgoznak az ukrajnai háborút illető több patthelyzet feloldásán, amelyek közül az egyik leglényegesebb az volt, hogy az orosz elnök elutasított egy közvetlen találkozót az ukrán államfővel. Ma ugyanakkor már egyeztetések zajlanak arról, hogy mikor jöhet létre egy háromoldalú – amerikai–orosz–ukrán – tárgyalás a konfliktus lezárásáról – tette hozzá.

Az amerikai alelnök kifejtette, hogy a konfliktus rendezésében kiindulásként kell venni a jelenlegi helyzetet, vagyis azt, hogy most hol vannak orosz és ukrán ellenőrzés alatt álló területek, és megtalálni egy olyan tárgyalásos rendezést, „amellyel az ukránok és az oroszok is együtt tudnak élni, és amelynek révén relatív békében élhetnek”.

Az alelnök beszámolt arról, hogy Európában tartózkodva tárgyalt az ukrán féllel, ahogy Marco Rubio külügyminiszter is, viszont

Az amerikai alelnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elítéli az Oroszország által elkövetett agressziót, és nem tartja jónak a dolgok jelenlegi állását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „itt most békét kell teremteni, a béketeremtés egyetlen módja pedig leülni és beszélni egymással”.

Az Európába megindult, és Ukrajnának szánt amerikai fegyverzetszállítással kapcsolatban az alelnök rámutatott, hogy az európai partnerek számára világossá tette a washingtoni vezetés, hogy „amennyiben tényleg olyan fontos számukra ez a konfliktus, akkor készen kell állniuk közvetlenebb szerepet játszani, és jelentékenyebb módon finanszírozni ezt a háborút”.

– fogalmazott J. D. Vance.

„Az amerikaiak, úgy gondolom, betegek attól, hogy adódollárjaik erre a kifejezett konfliktusra mennek” – fejtette ki az alelnök és hozzáfűzte, „ha az európaiak fel akarnak lépni és meg akarják vásárolni a fegyvereket az amerikai gyártóktól ez számunkra rendben van, de mi magunk tovább nem fogjuk ezt finanszírozni”.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap megköszönte európai szövetségeseinek támogatásukat az augusztus 15-ére kitűzött amerikai–orosz csúcstalálkozó előtt.

Zelenszkij hangoztatta, hogy a háborúnak igazságos módon kell véget vetni, s ezért hálás mindazoknak, akik Ukrajna oldalán állnak. Az ukrán vezető szerint hazája európai biztonsági érdekeket is véd.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en óva intett az agresszornak nyújtott „ajándékoktól”. „Minden engedmény újabb agresszióhoz fog vezetni” – figyelmeztetett.

Merz az ARD német közszolgálati televízió Tagesthemen című műsorában arról beszélt, hogy még vasárnap egyeztetni fog a péntekre Alaszkában tervezett amerikai–orosz csúcstalálkozóról Donald Trump amerikai elnökkel.

korábban írtuk

Több európai vezetőnek nem tetszik Trump ukrajnai béketerve. Zelenszkij is ott lehet Alaszkában?

Ukrajna európai szövetségesei közleményben reagáltak arra, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai fegyverszünet lehetőségéről tárgyaljon.

„Intenzíven készülünk európai szinten az amerikai kormánnyal erre a találkozóra” – mondta a német kancellár, hozzátéve, arra számítanak, hogy azon valamilyen formában Zelenszkij is részt fog venni. „Mindenesetre

Abból indulok ki, hogy az amerikai kormány ezt ugyanígy látja” – tette hozzá.

„Az európaiak nem akarnak és nem is lehetnek csak nézők, ha Európa jövőjének egy nagyon fontos stratégiai kérdéséről van szó”- hangoztatta a német kancellár.

Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester a Bild című német lapnak Kijevben adott interjújában kijelentette, hogy diplomáciai megoldást kell találni a konfliktus rendezésére.

„Államunkban, országunkban mindenki belefáradt már ebbe a háborúba. Sajnos hatalmas árat kellett fizetnünk ezért a háborúért: hazafiaink, katonáink és polgáraink életét. Városok százait rombolták le. Ukrajna nagy részét elfoglalta Oroszország” – mutatott rá.

Ezt a kérdést Zelenszkijnek kell feltenni – mondta.

„Nehéz döntéseket kell hoznia” – tette hozzá, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az emberek egy része soha nem lesz hajlandó az ország egy részét Oroszországnak átadni.

– Mark Rutte erről amerikai médiumoknak adott interjúkban beszélt vasárnap.

A katonai szövetség főtitkára a CBS televízió vasárnapi heti politikai magazinműsorában elismerését fejezte ki Donald Trump amerikai elnöknek, hogy pénteken Alaszkában létrejöhet a találkozó Vlagyimir Putyinnal. A tervezett csúcstalálkozót fontosnak nevezte abból a szempontból, hogy a békefolyamat a „következő fázisába” léphessen.

Mark Rutte a folyamat további lépéseivel kapcsolatban kifejtette, hogy a béketárgyalásokon és tűzszüneti egyeztetéseken, a területi kérdésekről és biztonsági garanciákról szóló megbeszéléseken Ukrajnának részt kell vennie, és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ez így lesz majd.

A NATO főtitkára a másik interjúban, az ABC televízió politikai magazinjában

Utalva J.D. Vance alelnöknek és más amerikai vezetőknek a napokban Európában tartott megbeszéléseire fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok egyeztet az európai szövetségesekkel és Ukrajnával a pénteki találkozóra való felkészülés során.

A főtitkár az ukrajnai rendezés során fontos szempontnak említette a biztonsági garanciákat Ukrajna számára, valamint annak elismerését, hogy a jövőjéről szóló döntés Ukrajna joga kell legyen, és azt, hogy nem lehet korlátozni az ukrán hadsereg létszámát, ahogy a NATO-t sem terhelhetik korlátok a keleti szárnyához tartozó tagállamokban, így Lettországban, Észtországban és Finnországban való jelenlétét illetően.

Mark Rutte kiemelte azt is, hogy a területi kérdések kiemelten fontosak lesznek a rendezés során, és megjegyezte,

„Amikor az egész területi kérdésre kerül a sor, amikor annak elismeréséhez érkezünk például egy esetleges jövőbeli megállapodásban, hogy Oroszország tényszerűen ellenőrzése alatt tartja Ukrajna bizonyos területét, ennek egy tényleges elismerésnek kell lennie és nem politikai, „de jure” elismerésnek" – fogalmazott Mark Rutte.

Példaként a balti államokat hozta, amelyeknek 1940 és 1991 között is működött nagykövetségük Washingtonban, amikor elismerték, hogy a Szovjetunió ellenőrzése alatt tartja a területet, ugyanakkor jogi értelemben ez soha nem volt elfogadott tény.

Okszana Markarova, Ukrajna Egyesült Államokban dolgozó nagykövete a CBS televíziónak adott interjúban azt hangoztatta, hogy

ugyanakkor megállapította, hogy „a diplomácia néha különböző formátumokat és különböző találkozókat kíván meg”.

Az ukrán diplomata szerint országa államfője az orosz agresszió első napjától megmutatta, hogy „kész bárhol ott lenni, hogy a béke ügyét előremozdítsa”.

A nagykövet köszönetét fejezte ki azért, hogy Donald Trump amerikai elnök szorgalmazza a háború lezárását, és megállapította, hogy J.D. Vance alelnök konstruktív tárgyalásokat folytatott a napokban az ukrán delegációval és európai vezetőkkel.

Egyben reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnök által kifejtett nyomásgyakorlás „meggyőzi majd Putyin elnököt arról, hogy itt az ideje megállítani agresszióját”.

Közben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap közleményben leszögezte:

Kaja Kallas fontosnak nevezte Kijev és az EU részvételét a megállapodás kialakításában, mert – mint kiemelte – „ez úgy Ukrajna, mint egész Európa biztonságának a kérdése”.

Kijelentette: semmifajta megállapodás nem szolgálhat további orosz agresszió kiindulópontjául.
Oroszország agresszióját nem szabad jutalmazni, minden elfoglalt terület Ukrajnához tartozik – szögezte le.

Az Egyesült Államoknak megvan a hatalma ahhoz, hogy komoly tárgyalásra kényszerítse Oroszországot – hangsúlyozta Kallas, majd hozzátette: Moszkva csak akkor hagyja abba az agressziót, ha úgy érzi, már nincs lehetősége folytatnia azt.

Az uniós diplomácia vezetője közölte: hétfőn videókonferencia keretében rendkívüli tanácsülésre hívta össze az uniós tagországok külügyminisztereit Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök péntekre meghirdetett találkozója előtt.

A tagországok külügyminiszterei megvitatják a szükséges lépéseket, mivel – mint hozzátette – „Európa alapvető érdekei forognak kockán”.