
Fotó: Agerpres
2009. szeptember 24., 09:502009. szeptember 24., 09:50
A hármas csúcstalálkozó után Netanjahu úgy fogalmazott: általánosságban egyetértettek abban, hogy „mihelyst lehetségessé válik, előfeltételek nélkül újraindítják a békefolyamatot”. A palesztin elnök viszont nyíltan kijelentette, hogy Izraelnek, ha ismét tárgyalni akar a palesztin féllel, tiszteletben kell tartania azokat a kötelezettségeket, amelyeket az előző, Ehud Olmert vezette kormány vállalt 2008-ban a határokat és Jeruzsálemet illetően.
Megismételte, hogy Izraelnek le kell állítania az építkezéseket a megszállt palesztin területeken, ideértve Kelet-Jeruzsálemet is. Abbász jelezte: a csúcstalálkozón megerősítette, hogy a palesztinok elkötelezettek az útiterv néven ismert béketerv és annak megvalósítása mellett. Obama a Waldorf Astoria Szállóban tartott találkozó kezdetén arra kérte az izraeli és a palesztin felet, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a béketárgyalások gyors újrafelvétele érdekében.
Rámutatott, hogy a palesztinoknak többet kell tenniük a biztonságot illetően, az izraelieknek pedig további lépéseket kell tenniük az emberek és áruk szabad áramlásának biztosítására, valamint a zsidó telepeken folyó építkezések fékezésére. George Mitchell, Obama közel-keleti különmegbízottja a háromoldalú megbeszélés után azt mondta, hogy az izraeliek és palesztinok egyetértenek a béketárgyalások mielőbbi újrakezdésének szükségességében, „de továbbra is fennállnak a nézeteltérések, hogy hogyan járjanak el”.
| Az iráni rendszer gyengébb, mint azt a külvilág hiszi, s a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia Teheránra az iráni nukleáris program beszüntetése érdekében – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Netanjahu a gyengeségről szóló kijelentését azzal támasztotta alá, hogy – mint mondta – a rendszert a nép nem támogatja. Egyben leszögezte: az atomprogrammal a teheráni vezetés „minden elképzelhető eseménynél jobban veszélyezteti a világbékét”. Közben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök beszédének bojkottjára készültek az uniós tagállamok. Európai idő szerint hajnalban nyílt meg az ENSZ-közgyűlés új ülésszaka, amelyen az iráni elnök is felszólalt. Az uniós tagállamok képviselői a francia elnöki hivatal szerint kivonulásukat helyezték kilátásba, ha Ahmadinezsád keményen bírálja Izraelt. |
Mitchell a jövő héten ismét találkozik az izraeli és a palesztin főtárgyalókkal. Márciusi hivatalba lépése óta először találkozott az izraeli kormányfő a palesztin elnökkel. Azért esett New Yorkra a választás, mert Obamával együtt mindketten részt vesznek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. A Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális palesztin szervezet bírálta a találkozót, s azt állította, hogy Abbásznak nincs semmiféle felhatalmazása, hogy a palesztinok nevében beszéljen: csak saját mozgalmát, a Fatahot képviselhetné.
Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter izraeli győzelemnek nevezte a találkozó létrejöttét. Arra utalt, hogy a találkozó létrejött, pedig Izrael elutasította azt a követelést, hogy fagyassza be a ciszjordániai zsidó telepek bővítését. Benjámin Netanjahu elégedett, mert felülkerekedett az általa támogatott álláspont, hogy előfeltételek nélkül kezdjék újra a párbeszédet – közölte Nir Hefec szóvivő. Hozzátette: azt is sikerként könyveli el, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök nem a telepbővítések „befagyasztásáról” beszélt, hanem csak a „korlátozásukról”. „Befagyasztani vagy korlátozni, nem ugyanaz” – mondta Netanjahu.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.