Fotó: Facebook/Ron Dermer
Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere és a szűk hadikabinet tagja az MSNBC amerikai televíziónak kedden azt mondta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy korábbi interjújában nem a Gázai övezet megszállásáról, hanem csak annak terrorellenes biztonsági felügyeletéről beszélt a háború után.
2023. november 08., 14:342023. november 08., 14:34
Dermer szerint Netanjahu azt tervezi, hogy Izrael a háború után biztonsági ellenőrzést fog gyakorolni a Gázai övezet felett, miközben az övezet irányításáért más, talán a palesztinok, de nem a Hamász felel majd.
Indoklása szerint
Erre, és nem az övezet megszállására gondolt Netanjahu, amikor az övezet feletti határozatlan idejű izraeli ellenőrzésről beszélt.
Dermer szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie.
Dermer úgy vélte, hogy Ciszjordániában is Izraelnek kell elvégeznie ezt, noha nem volt célja, hogy katonái behatoljanak a palesztin városokba.
Mint mondta:
Miután a Hamászt elmozdítják, Izrael meghatározatlan időre ellenőrizni fogja a biztonsági ügyeket, de nem világos, hogy lesznek-e olyan palesztin erők, amelyek a gázai nép érdekében készek újjáépíteni az övezetet.
A kétállami megoldást Dermer egy ettől független, másik kérdésnek vélte, és azt mondta, hogy szerinte
„Ez egy terrorszervezet, melynek célja Izrael elpusztítása, olyan mint az Iszlám Állam, célja a népirtás a zsidók ellen” – mondta.
Dermer szerint a Hamász palesztinok teljes generációját tanította Izrael és a zsidók gyűlöletére, és úgy vélte, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság tankönyvei és oktatása sem különbözik a Hamászétól.
Megoldási javaslata szerint
Szerinte csak ekkor lenne, évtizedek elteltével lehetőség a térség rendezésére, hasonlóképpen Németország és Japán második világháború utáni helyzetéhez.
Dermer a brit BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Izrael garantálni fogja a Gázai övezet demilitarizált státuszát, ahol az izraeli hadsereg terrorfenyegetés esetén biztonsági műveleteket hajthat majd végre.
„Ez palesztin terület, és továbbra is palesztin terület marad” – mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el a Gázai övezetet Egyiptomtól, ahová 1948, Izrael megalapítása óta tartozott. 2005 augusztusában kivonult a térségből, felszámolta az ott létrehozott izraeli telepeket, és megszüntette helyi katonai jelenlétét.
A Hamász 2007 júniusában erőszakos hatalomátvételt hajtott végre a Gázai övezetben, miután egyhetes harcok során fegyverrel legyőzte Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalmának ottani erőit, akik azóta csak Ciszjordániát, az ott működő Palesztin Nemzeti Hatóságot vezetik.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján kijelentette:
„A Hamász Gáza fölötti irányítása nem folytatható. Ezzel csak megismétlődnének az október 7-i események. De az is egyértelműen látszik, hogy Izrael nem foglalhatja el újra a Gázai övezetet” – mondta Blinken, kiemelve, hogy meglátása szerint az izraeli vezetésnek nem is áll szándékában ismét megszállni a palesztin területet.
„Amit az izraeli vezetőktől hallottam, Izraelnek nincs szándékában Gáza megszállása” – jelentette ki Blinken, hozzátéve, hogy a Gázai övezetet nem szabad a terrorizmus vagy más erőszakos támadás platformjaként használni.
Az amerikai külügyminiszter arra is kitért, hogy
Mindazonáltal Blinken másokkal ellentétben nem követelt azonnali tűzszünetet, és azt mondta, hogy akik ezt követelik, azok kötelesek megmagyarázni, milyen sorsot szánnak a Hamász által elhurcolt túszoknak, és mit kezdenének azzal, hogy a terrorszervezet megfogadta, hogy megismétli az október 7-i támadást.
Eközben az izraeli katonai szóvivő szerdán bejelentette:
Az izraeli biztonsági erők légicsapásokkal megölték a Hamász egyik fegyverkezésért felelős vezetőjét, Abu Zinát. A hadsereg közleménye szerint Abu Zina kulcsfontosságú szereplője volt a fegyvergyártásnak, aki a rakéták és a stratégiai fegyverek termelésére szakosodott. A légierő vadászgépe a katonai hírszerzés és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat útmutatásával végzett vele.
A közlemény szerint az IDF erői több olyan fegyverest is megöltek, akik rakétákat indítottak Izrael területére.
Az izraeli hadsereg folytatja a harcokat az övezet északi részében az iszlamista szervezetek infrastruktúrájának felszámolására, és közölte, hogy újabb útvonalat nyitott a Gázai övezetben lakók számára, melyen biztonságosan eljutnak az övezet harcok alatti északi részéből a biztonságosabb, déli zónába.
Az övezet északi részén folyó csatákban három izraeli katonai súlyosan megsebesült, és elesett egy huszonnyolc éves tartalékos. A szárazföldi hadjárat kezdete, október 28. óta harminckét izraeli katona esett el.
Az izraeli hatóságok bejelentették, hogy három iskolát nyitnak meg az övezet környékéről kitelepített gyermekek számára az ország déli részén, Eilatban és környékén.
Mellettük több száz katona családját értesítették szeretteik elestéről október 7-én, még mindig vannak olyan földi maradványok, melyeket nem tudtak azonosítani, és olyanok, akiket eltűntként tartanak számon a Hamász terrortámadása óta.
Közben az északi, libanoni határnál kialakult fronton
A támadást válaszként hajtották végre a Libanonból, a Golán-fennsíktól északra eső területekről érkezett lövedékekre.
Szerdára virradóra is razziáztak az izraeli védelmi erők Ciszjordániában. Harminchét körözött palesztint tartóztattak le, akik közül több mint tízen a Hamászhoz tartoznak.
Bir Zeitben a csapatok rengeteg katonai felszerelést, robbanószert, és Hamász-propagandaeszközt találtak, amelyeket a helyi egyetem hallgatói felvonulásaikon és tüntetéseiken használtak.
Kalkiliában tüzet nyitottak az izraeli biztonságiakra, és összecsapás tört ki.
Gali Baharav-Miara, az ombudsman szerepét is ellátó ügyész bejelentette, hogy a kormány korábbi döntése értelmében befagyasztják a koalíciós szerződésekből fakadó állami kifizetéseket, és csak a háború, valamint az evakuáltak szükségleteire használhatják fel ezeket a pénzeket.
„Ahhoz, hogy a pénzeket a háborútól eltérő célra lehessen felhasználni, kormányhatározatra lesz szükség. A kormány döntésének értelmezése szerint a politikai megállapodások végrehajtására szánt pénzeszközök a harcokból adódó szükségletek költségvetési forrását jelentik” – közölte Baharav-Miara helyettese, Meir Levin.
Segélyszállítmányokat sürget a G7
Határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát az orosz támadással szemben, és sürgették a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok bővítését a világ legfejlettebb ipari demokráciáit tömörítő G7-országok külügyminiszterei szerdán Tokióban.
A japán külügyminisztérium közleménye szerint a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy közösen folytatják a szigorú szankciók bevezetését Moszkvával szemben, közép- és hosszú távon felgyorsítják az Ukrajna újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket, és folytatják a a törekvést a békefolyamat érdekében.
A külügyminiszterek határozottan elítélték az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállításokat és Phenjan rakétaindításait.
Hangoztatták: a gázai izraeli-palesztin konfliktus ellenére fontos, hogy az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségük „soha ne lankadjon”.
A G7-országok, az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Kanada diplomáciai vezetői arra törekszenek, hogy közösen humanitárius „szünetet” kérjenek a Gázai övezetben, ahol egy hónapja dúl az Izrael és a Hamász közötti konfliktus – közölték a csoporthoz közel álló diplomáciai források.
A külügyminiszterek sürgetően szükségesnek tartják a Gázai övezetben élő civil lakosságnak nyújtott humanitárius segélyek bővítését.
Erről széles körű egyetértés volt a gázai háborúról folytatott megbeszéléseik során előző este Tokióban – közölte szerdán a német delegáció.
Annalena Baerbock német és Kamikava Jokó japán külügyminiszter humanitárius szünetre szólított fel az Izrael által elzárt terület lakosságának ellátására. Minden résztvevő hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius jog keretein belül.
Egyetértés mutatkozott abban is, hogy meg kell akadályozni regionális konfliktus kirobbanását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!