Hirdetés

Izraeli miniszter: nem akarjuk ismét megszállni a Gázai övezetet, új, békepárti palesztin kormányzat szükséges

•  Fotó: Facebook/Ron Dermer

Fotó: Facebook/Ron Dermer

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere és a szűk hadikabinet tagja az MSNBC amerikai televíziónak kedden azt mondta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy korábbi interjújában nem a Gázai övezet megszállásáról, hanem csak annak terrorellenes biztonsági felügyeletéről beszélt a háború után.

Hírösszefoglaló

2023. november 08., 14:342023. november 08., 14:34

Dermer szerint Netanjahu azt tervezi, hogy Izrael a háború után biztonsági ellenőrzést fog gyakorolni a Gázai övezet felett, miközben az övezet irányításáért más, talán a palesztinok, de nem a Hamász felel majd.

Indoklása szerint

Hirdetés

Izrael azért hatol be a Gázai övezetbe, hogy felszámolja a Hamász terrorista infrastruktúráját, és nem engedheti meg, hogy azt fél év vagy egy év múlva akár egy másik szervezet újjáépítse.

Erre, és nem az övezet megszállására gondolt Netanjahu, amikor az övezet feletti határozatlan idejű izraeli ellenőrzésről beszélt.

Dermer szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie.

Dermer úgy vélte, hogy Ciszjordániában is Izraelnek kell elvégeznie ezt, noha nem volt célja, hogy katonái behatoljanak a palesztin városokba.

Mint mondta:

Izrael visszavonult az 1948-as vonalakhoz és nem volt jelen az utóbbi tizenhét évben Gázában, felszámolta a gázai telepeket, de egy terrorista államot kapott, és ezt nem akarják megismételni.

Miután a Hamászt elmozdítják, Izrael meghatározatlan időre ellenőrizni fogja a biztonsági ügyeket, de nem világos, hogy lesznek-e olyan palesztin erők, amelyek a gázai nép érdekében készek újjáépíteni az övezetet.

A kétállami megoldást Dermer egy ettől független, másik kérdésnek vélte, és azt mondta, hogy szerinte

a Hamásznak és a terrornak semmi köze a palesztinok frusztrációjához és az izraeli megszálláshoz.

„Ez egy terrorszervezet, melynek célja Izrael elpusztítása, olyan mint az Iszlám Állam, célja a népirtás a zsidók ellen” – mondta.

Dermer szerint a Hamász palesztinok teljes generációját tanította Izrael és a zsidók gyűlöletére, és úgy vélte, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság tankönyvei és oktatása sem különbözik a Hamászétól.

Megoldási javaslata szerint

egy megreformált palesztin kormányzatra lenne szükség, amely átvehetné a Gázai övezetet, amely elkötelezné magát az Izraellel kötött béke mellett, s erre tanítja a következő generációt.

Szerinte csak ekkor lenne, évtizedek elteltével lehetőség a térség rendezésére, hasonlóképpen Németország és Japán második világháború utáni helyzetéhez.

Dermer a brit BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Izrael garantálni fogja a Gázai övezet demilitarizált státuszát, ahol az izraeli hadsereg terrorfenyegetés esetén biztonsági műveleteket hajthat majd végre.

Előzőleg Netanjahu bejelentésére válaszul Washington közölte, hogy ellenzi Gáza új, hosszú távú izraeli megszállását.

„Ez palesztin terület, és továbbra is palesztin terület marad” – mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el a Gázai övezetet Egyiptomtól, ahová 1948, Izrael megalapítása óta tartozott. 2005 augusztusában kivonult a térségből, felszámolta az ott létrehozott izraeli telepeket, és megszüntette helyi katonai jelenlétét.

A Hamász 2007 júniusában erőszakos hatalomátvételt hajtott végre a Gázai övezetben, miután egyhetes harcok során fegyverrel legyőzte Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalmának ottani erőit, akik azóta csak Ciszjordániát, az ott működő Palesztin Nemzeti Hatóságot vezetik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján kijelentette:

Izrael nem veheti át az irányítást a Gázai övezet fölött, de valószínűleg szükség lesz átmeneti időszakra a konfliktus lezárását követően a palesztin területen.

„A Hamász Gáza fölötti irányítása nem folytatható. Ezzel csak megismétlődnének az október 7-i események. De az is egyértelműen látszik, hogy Izrael nem foglalhatja el újra a Gázai övezetet” – mondta Blinken, kiemelve, hogy meglátása szerint az izraeli vezetésnek nem is áll szándékában ismét megszállni a palesztin területet.

„Amit az izraeli vezetőktől hallottam, Izraelnek nincs szándékában Gáza megszállása” – jelentette ki Blinken, hozzátéve, hogy a Gázai övezetet nem szabad a terrorizmus vagy más erőszakos támadás platformjaként használni.

Az amerikai külügyminiszter arra is kitért, hogy

az Egyesült Államok szerint a konfliktust követően az Egyesült Államok sem az övezet újbóli megszállását, sem blokádját, sem területének csökkentését nem fogadná el.

Mindazonáltal Blinken másokkal ellentétben nem követelt azonnali tűzszünetet, és azt mondta, hogy akik ezt követelik, azok kötelesek megmagyarázni, milyen sorsot szánnak a Hamász által elhurcolt túszoknak, és mit kezdenének azzal, hogy a terrorszervezet megfogadta, hogy megismétli az október 7-i támadást.

Eközben az izraeli katonai szóvivő szerdán bejelentette:

az izraeli hadsereg egyik éjszakai légicsapásával megölte a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rakétagyártásának parancsnokát.

Az izraeli biztonsági erők légicsapásokkal megölték a Hamász egyik fegyverkezésért felelős vezetőjét, Abu Zinát. A hadsereg közleménye szerint Abu Zina kulcsfontosságú szereplője volt a fegyvergyártásnak, aki a rakéták és a stratégiai fegyverek termelésére szakosodott. A légierő vadászgépe a katonai hírszerzés és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat útmutatásával végzett vele.

Az övezetben tevékenykedő katonák páncéltörő rakéták kilövésére készülő fegyvereseket azonosítottak, és feléjük irányították azokat a repülőgépeket, amelyek megtámadták és megölték őket.

A közlemény szerint az IDF erői több olyan fegyverest is megöltek, akik rakétákat indítottak Izrael területére.

Az izraeli hadsereg folytatja a harcokat az övezet északi részében az iszlamista szervezetek infrastruktúrájának felszámolására, és közölte, hogy újabb útvonalat nyitott a Gázai övezetben lakók számára, melyen biztonságosan eljutnak az övezet harcok alatti északi részéből a biztonságosabb, déli zónába.

Az övezet északi részén folyó csatákban három izraeli katonai súlyosan megsebesült, és elesett egy huszonnyolc éves tartalékos. A szárazföldi hadjárat kezdete, október 28. óta harminckét izraeli katona esett el.

Az izraeli hatóságok bejelentették, hogy három iskolát nyitnak meg az övezet környékéről kitelepített gyermekek számára az ország déli részén, Eilatban és környékén.

Az izraeli rendőrség szerdáig 843 civil holttestét azonosította, akik vagy a Gáza melletti kibucokban éltek, vagy részt vettek a környéken tartott zenei fesztiválon.

Mellettük több száz katona családját értesítették szeretteik elestéről október 7-én, még mindig vannak olyan földi maradványok, melyeket nem tudtak azonosítani, és olyanok, akiket eltűntként tartanak számon a Hamász terrortámadása óta.

Közben az északi, libanoni határnál kialakult fronton

az izraeli légierő megtámadta a Hezbollah síita szervezet dél-libanoni célpontjait, köztük egy katonai raktárt, kilövőállásokat, a terrorizmust szolgáló infrastruktúrát és a párt technológiai eszközeit.

A támadást válaszként hajtották végre a Libanonból, a Golán-fennsíktól északra eső területekről érkezett lövedékekre.

Szerdára virradóra is razziáztak az izraeli védelmi erők Ciszjordániában. Harminchét körözött palesztint tartóztattak le, akik közül több mint tízen a Hamászhoz tartoznak.

Bir Zeitben a csapatok rengeteg katonai felszerelést, robbanószert, és Hamász-propagandaeszközt találtak, amelyeket a helyi egyetem hallgatói felvonulásaikon és tüntetéseiken használtak.
Kalkiliában tüzet nyitottak az izraeli biztonságiakra, és összecsapás tört ki.

A gázai háború kezdete óta több mint 1430 körözött személyt vettek őrizetbe Ciszjordániában, közülük több mint kilencszázan a Hamászhoz kötődnek.

Gali Baharav-Miara, az ombudsman szerepét is ellátó ügyész bejelentette, hogy a kormány korábbi döntése értelmében befagyasztják a koalíciós szerződésekből fakadó állami kifizetéseket, és csak a háború, valamint az evakuáltak szükségleteire használhatják fel ezeket a pénzeket.

„Ahhoz, hogy a pénzeket a háborútól eltérő célra lehessen felhasználni, kormányhatározatra lesz szükség. A kormány döntésének értelmezése szerint a politikai megállapodások végrehajtására szánt pénzeszközök a harcokból adódó szükségletek költségvetési forrását jelentik” – közölte Baharav-Miara helyettese, Meir Levin.

Segélyszállítmányokat sürget a G7

Határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát az orosz támadással szemben, és sürgették a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok bővítését a világ legfejlettebb ipari demokráciáit tömörítő G7-országok külügyminiszterei szerdán Tokióban.
A japán külügyminisztérium közleménye szerint a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy közösen folytatják a szigorú szankciók bevezetését Moszkvával szemben, közép- és hosszú távon felgyorsítják az Ukrajna újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket, és folytatják a a törekvést a békefolyamat érdekében.
A külügyminiszterek határozottan elítélték az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállításokat és Phenjan rakétaindításait.
Hangoztatták: a gázai izraeli-palesztin konfliktus ellenére fontos, hogy az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségük „soha ne lankadjon”.
A G7-országok, az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Kanada diplomáciai vezetői arra törekszenek, hogy közösen humanitárius „szünetet” kérjenek a Gázai övezetben, ahol egy hónapja dúl az Izrael és a Hamász közötti konfliktus – közölték a csoporthoz közel álló diplomáciai források.
A külügyminiszterek sürgetően szükségesnek tartják a Gázai övezetben élő civil lakosságnak nyújtott humanitárius segélyek bővítését.
Erről széles körű egyetértés volt a gázai háborúról folytatott megbeszéléseik során előző este Tokióban – közölte szerdán a német delegáció.
Annalena Baerbock német és Kamikava Jokó japán külügyminiszter humanitárius szünetre szólított fel az Izrael által elzárt terület lakosságának ellátására. Minden résztvevő hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius jog keretein belül.
Egyetértés mutatkozott abban is, hogy meg kell akadályozni regionális konfliktus kirobbanását.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Berendelte a román nagykövetet az orosz külügy a konstancai főkonzulátus bezárása miatt

Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.

Berendelte a román nagykövetet az orosz külügy a konstancai főkonzulátus bezárása miatt
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Medveveszély: Szlovénia is enyhítené a nagyvadak uniós védelmét

Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.

Medveveszély: Szlovénia is enyhítené a nagyvadak uniós védelmét
2026. június 25., csütörtök

Teherán kikelt Románia ellen, amiért Bukarest támogatta Washingtont az Irán elleni háborúban

Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.

Teherán kikelt Románia ellen, amiért Bukarest támogatta Washingtont az Irán elleni háborúban
2026. június 24., szerda

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést

A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést
Hirdetés
2026. június 24., szerda

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját

Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját
2026. június 24., szerda

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra

Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra
2026. június 24., szerda

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát

Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán

Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán
2026. június 23., kedd

Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról

Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.

Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról
2026. június 22., hétfő

Újabb lépés az EU felé: Brüsszel felgyorsítaná Moldova csatlakozását

Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.

Újabb lépés az EU felé: Brüsszel felgyorsítaná Moldova csatlakozását
Hirdetés
Hirdetés