Izraeli miniszter: nem akarjuk ismét megszállni a Gázai övezetet, új, békepárti palesztin kormányzat szükséges

Erre, és nem az övezet megszállására gondolt Netanjahu, amikor az övezet feletti határozatlan idejű izraeli ellenőrzésről beszélt.

Dermer szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie.

Dermer úgy vélte, hogy Ciszjordániában is Izraelnek kell elvégeznie ezt, noha nem volt célja, hogy katonái behatoljanak a palesztin városokba.

Mint mondta:

Miután a Hamászt elmozdítják, Izrael meghatározatlan időre ellenőrizni fogja a biztonsági ügyeket, de nem világos, hogy lesznek-e olyan palesztin erők, amelyek a gázai nép érdekében készek újjáépíteni az övezetet.

A kétállami megoldást Dermer egy ettől független, másik kérdésnek vélte, és azt mondta, hogy szerinte

„Ez egy terrorszervezet, melynek célja Izrael elpusztítása, olyan mint az Iszlám Állam, célja a népirtás a zsidók ellen” – mondta.

Dermer szerint a Hamász palesztinok teljes generációját tanította Izrael és a zsidók gyűlöletére, és úgy vélte, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság tankönyvei és oktatása sem különbözik a Hamászétól.

Megoldási javaslata szerint

Szerinte csak ekkor lenne, évtizedek elteltével lehetőség a térség rendezésére, hasonlóképpen Németország és Japán második világháború utáni helyzetéhez.

Dermer a brit BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Izrael garantálni fogja a Gázai övezet demilitarizált státuszát, ahol az izraeli hadsereg terrorfenyegetés esetén biztonsági műveleteket hajthat majd végre.

„Ez palesztin terület, és továbbra is palesztin terület marad” – mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el a Gázai övezetet Egyiptomtól, ahová 1948, Izrael megalapítása óta tartozott. 2005 augusztusában kivonult a térségből, felszámolta az ott létrehozott izraeli telepeket, és megszüntette helyi katonai jelenlétét.

A Hamász 2007 júniusában erőszakos hatalomátvételt hajtott végre a Gázai övezetben, miután egyhetes harcok során fegyverrel legyőzte Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalmának ottani erőit, akik azóta csak Ciszjordániát, az ott működő Palesztin Nemzeti Hatóságot vezetik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján kijelentette:

„A Hamász Gáza fölötti irányítása nem folytatható. Ezzel csak megismétlődnének az október 7-i események. De az is egyértelműen látszik, hogy Izrael nem foglalhatja el újra a Gázai övezetet” – mondta Blinken, kiemelve, hogy meglátása szerint az izraeli vezetésnek nem is áll szándékában ismét megszállni a palesztin területet.

„Amit az izraeli vezetőktől hallottam, Izraelnek nincs szándékában Gáza megszállása” – jelentette ki Blinken, hozzátéve, hogy a Gázai övezetet nem szabad a terrorizmus vagy más erőszakos támadás platformjaként használni.

Az amerikai külügyminiszter arra is kitért, hogy

Mindazonáltal Blinken másokkal ellentétben nem követelt azonnali tűzszünetet, és azt mondta, hogy akik ezt követelik, azok kötelesek megmagyarázni, milyen sorsot szánnak a Hamász által elhurcolt túszoknak, és mit kezdenének azzal, hogy a terrorszervezet megfogadta, hogy megismétli az október 7-i támadást.

Eközben az izraeli katonai szóvivő szerdán bejelentette:

Az izraeli biztonsági erők légicsapásokkal megölték a Hamász egyik fegyverkezésért felelős vezetőjét, Abu Zinát. A hadsereg közleménye szerint Abu Zina kulcsfontosságú szereplője volt a fegyvergyártásnak, aki a rakéták és a stratégiai fegyverek termelésére szakosodott. A légierő vadászgépe a katonai hírszerzés és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat útmutatásával végzett vele.

A közlemény szerint az IDF erői több olyan fegyverest is megöltek, akik rakétákat indítottak Izrael területére.

Az izraeli hadsereg folytatja a harcokat az övezet északi részében az iszlamista szervezetek infrastruktúrájának felszámolására, és közölte, hogy újabb útvonalat nyitott a Gázai övezetben lakók számára, melyen biztonságosan eljutnak az övezet harcok alatti északi részéből a biztonságosabb, déli zónába.

Az övezet északi részén folyó csatákban három izraeli katonai súlyosan megsebesült, és elesett egy huszonnyolc éves tartalékos. A szárazföldi hadjárat kezdete, október 28. óta harminckét izraeli katona esett el.

Az izraeli hatóságok bejelentették, hogy három iskolát nyitnak meg az övezet környékéről kitelepített gyermekek számára az ország déli részén, Eilatban és környékén.

Mellettük több száz katona családját értesítették szeretteik elestéről október 7-én, még mindig vannak olyan földi maradványok, melyeket nem tudtak azonosítani, és olyanok, akiket eltűntként tartanak számon a Hamász terrortámadása óta.

Közben az északi, libanoni határnál kialakult fronton

A támadást válaszként hajtották végre a Libanonból, a Golán-fennsíktól északra eső területekről érkezett lövedékekre.

Szerdára virradóra is razziáztak az izraeli védelmi erők Ciszjordániában. Harminchét körözött palesztint tartóztattak le, akik közül több mint tízen a Hamászhoz tartoznak.

Bir Zeitben a csapatok rengeteg katonai felszerelést, robbanószert, és Hamász-propagandaeszközt találtak, amelyeket a helyi egyetem hallgatói felvonulásaikon és tüntetéseiken használtak.
Kalkiliában tüzet nyitottak az izraeli biztonságiakra, és összecsapás tört ki.

Gali Baharav-Miara, az ombudsman szerepét is ellátó ügyész bejelentette, hogy a kormány korábbi döntése értelmében befagyasztják a koalíciós szerződésekből fakadó állami kifizetéseket, és csak a háború, valamint az evakuáltak szükségleteire használhatják fel ezeket a pénzeket.

„Ahhoz, hogy a pénzeket a háborútól eltérő célra lehessen felhasználni, kormányhatározatra lesz szükség. A kormány döntésének értelmezése szerint a politikai megállapodások végrehajtására szánt pénzeszközök a harcokból adódó szükségletek költségvetési forrását jelentik” – közölte Baharav-Miara helyettese, Meir Levin.