Hirdetés

Ismét elmarasztalták Romániát

Az Amnesty International szerint diszkriminálják a romániai cigányokat A romák és a homoszexuálisok elleni diszkrimináció, illetve a fogyatékosokat kezelő állami intézményekben uralkodó lehetetlen állapotok miatt marasztalta el Romániát tegnap kiadott éves világjelentésében az Amnesty International. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete szerint a terror ellen meghirdetett háború jegyében tavaly is súlyos emberijog-sértéseket követtek el a világ vezető hatalmai.

2006. május 24., 00:002006. május 24., 00:00

Az Amnesty International (AI), a világ legnagyobb emberi jogi szervezetének tegnap közzétett világjelentése elmarasztalta Romániát a romák, valamint a homoszexuálisok diszkriminációja miatt. A civil szervezet rámutat a fogyatékosokat kezelő állami intézményekben uralkodó katasztrofális körülményekre is. Az AI több mint 150 országról tesz közzé évente jelentéseket, amelyekben az emberjogi sérelmekről számol be. A jelentés szerint annak ellenére, hogy Románia elkötelezte magát a romák diszkriminációja ellen folytatott küzdelemben, az ország lakosságának 75 százaléka leginkább egy „romamentes” államban lakna. Az Európai Emberjogi Bíróság több ízben is elítélte Romániát az Európai Emberjogi Egyezmény megszegése miatt. A felmérés készítői külön utalást tesznek az 1993-as hadrévi eseményekre, amelyek következtében az emberjogi bíróság a pogrom áldozatainak kárpótlására ítélte az államot. A jelentés ugyanakkor rámutat: a sajtóban is megnövekedett a rasszista megnyilvánulások száma. Az AI kiemeli Antonie Solomon craiovai polgármester nyilatkozatait, akit az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) két alkalommal is megbírságolt rasszista jellegű kijelentései miatt. Habár Solomont lemondásra kényszerítették a Szociáldemokrata Párt Dolj megyei szervezetének elnökségéből, továbbra is a város polgármestere maradhatott. A CNCD az AI szemében hatástalan intézmény maradt, állításait a civil szervezet a Tarom-ügy példájával támasztotta alá. A román légitársaságot ugyanis csupán szimbolikusnak számító 150 euróval büntette meg amiatt, hogy egy Bálint-napi program keretében megtiltotta egy homoszexuális párnak a kedvezményes árú utazást. A homoszexuálisok iránti gyűlöletet az AI jelentése azzal támasztja alá, hogy a lakosság 40 százaléka úgy véli: a homoszexuálisokat ki kellene űzni az országból. Az egészségügyi ápolásról szóló fejezetben a civil szervezet említést tesz a 2004-es, Poiana Mare-i ideggyógyászaton történt eseményekről, ahol 17 beteg alultápláltságban halt meg, a hatóságok pedig pár hónap alatt lezárták az ügyben indult vizsgálatot. Az AI továbbá számos olyan esetre hívta fel a figyelmet, amelyben a rendőrség bántalmazással kényszerített vallomásra kiskorúakat az ellenük indított eljárásban.


Súlyos jogsértések a terror elleni háború jegyében
A terror ellen meghirdetett háború jegyében tavaly is súlyos emberijog-sértéseket követtek el a világ vezető hatalmai éppúgy, mint a példájuk által bátorított szövetségeseik – áll az Amnesty International világjelentésében. Eszerint 2005 végén mintegy 14 ezer olyan fogoly volt az amerikai hadsereg által működtetett afganisztáni, kubai és iraki őrizetes-központokban, akiket az Egyesült Államok és szövetségesei vettek őrizetbe katonai és biztonsági műveletek során Irakban és Afganisztánban. Az Irakról szóló fejezet megállapítása szerint az Egyesült Államok vezette többnemzetiségű haderő és az iraki biztonsági erők „súlyos emberijog-sértéseket” követtek el, beleértve a kínzást, vádemelés vagy bírósági eljárás nélküli, önkényes fogva tartást, valamint eltúlzott, polgári személyek halálát okozó erőszak alkalmazását. Az AI értesülései szerint az Egyesült Államok guantánamói központjában, ahol 35 országból mintegy ötszáz foglyot őriznek, többtucatnyian éhségsztrájkba kezdtek a durva bánásmód, illetve a jogi eljárás elmaradása miatt; az éhségsztrájkolók közül néhány állítólag már súlyos beteg. Oroszországgal kapcsolatban továbbra is napirenden vannak a csecsenföldi konfliktussal összefüggő súlyos emberijogsértések, beleértve a kínzást, a gyilkosságokat és az önkényes fogva tartást.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
Hirdetés
Hirdetés