Figyelmeztetés. Trump szerint Amerika hússzor keményebben csap le Iránra, ha lezárja a Hormuzi-szorost
Fotó: Pexels
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
2026. március 10., 08:382026. március 10., 08:38
Folytatódtak a környező arab országok elleni iráni csapások is, Bahreinben egy ember meghalt.
Eközben Irán ismét a Hormuzi-szorosn áthaladó tartályhajókat és az Egyesült Államokat fenyegette, miután Donald Trump amerikai elnök még súlyosabb csapásokat helyezett kilátásba az ország ellen.
„Ha Irán bármit is tesz, ami megakadályozza az olaj áramlását a Hormuzi-szoroson belül, az Amerikai Egyesült Államok hússzor keményebben fog lecsapni rájuk, mint eddig” – írta az elnök a Truth Socialon.
Leszögezte, hogy az Egyesült Államok „megsemmisíti azokat a könnyen elpusztítható célpontokat, amelyek miatt Irán gyakorlatilag soha többé nem tud újjáépülni”, és hogy „halál, tűz és düh fog uralkodni rajtuk”.
„De remélem és imádkozom, hogy ez ne történjen meg” – tette hozzá.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legkritikusabb energiaellátási csomópontja, amely a globális olajszállítások körülbelül egyötödét bonyolítja le.
Kína és más ázsiai gazdaságok a vízi úton szállított nyersolajra és földgázra támaszkodnak, amely a háború kezdete óta gyakorlatilag leállt.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Közben az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hétfőn kijelentette, hogy minden arab vagy európai ország, amely kiutasítja izraeli és amerikai nagyköveteit a területéről, keddtől korlátlan áthaladási jogot kap a Hormuzi-szoroson.
Egy magas rangú iráni tisztségviselő figyelmeztetett, hogy a kormány felkészült egy hosszú háborúra az Egyesült Államokkal, és jelezte, hogy
A figyelmeztetés a CNN teheráni interjújában hangzott el Kamal Harazi, a legfőbb vezető hivatalának külpolitikai tanácsadója részéről, aki egyelőre kizárta a diplomácia lehetőségét, és kijelentette, hogy a háború csak gazdasági fájdalmak árán érhet véget.
„Már nem látok lehetőséget a diplomáciára” – mondta Harazi hétfőn a CNN-nek.
„Nincs helye, hacsak a gazdasági nyomás nem nő olyan mértékben, hogy más országok beavatkozzanak, hogy garantálják az amerikaiak és az izraeliek Irán elleni agressziójának befejezését” – mondta Harazi, utalva arra, hogy az öböl-menti arab országoknak és másoknak nyomást kell gyakorolniuk az Egyesült Államokra a háború befejezése érdekében.
– mondta.
Irán fegyveres erői „várják az amerikai haditengerészeti flottát a Hormuzi-szorosban”, és a háború befejezése „Irán kezében van” – mondta kedd reggel az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szóvivője.
Ali Mohammad Naeini vezérőrnagy nyilatkozata, amelyet az állami média közölt, nyilvánvalóan válasz Donald Trump amerikai elnök hétfői sajtótájékoztatójára és a Hormuzi-szoros, a globálisan fontos olaj- és hajózási útvonal védelméről szóló legutóbbi nyilatkozataira.
– mondta Naeini.
„Trump azt állította, hogy kereskedelmi és katonai hajók vannak a régióban, és azok könnyen áthaladnak a Hormuzi-szoroson, miközben az amerikai hajók, vízi járművek és minden harci repülőgép elmenekült a régióból, és több mint 1000 kilométerre állomásozik, hogy elkerülje Irán hatalmas rakétáit és drónjait” – tette hozzá.
Trump hétfőn kijelentette, hogy a vízi út „biztonságos marad”, és figyelmeztetett, hogy Iránnak
„felbecsülhetetlen árat” kell fizetnie, ha megpróbál bármilyen hajót megtámadni. Trump korábban azt mondta, hogy kormánya „fontolgatja” a szoros átvételét, és javasolta, hogy a haditengerészet „szükség esetén” kísérje a tartályhajókat.
Naeini figyelmeztetett, hogy
Mint ismeretes, a háború kezdete előtt két amerikai repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot vezényeltek a Közel-Keletre – az USS Abraham Lincoln az Arab-tengeren, az USS Gerald R Ford pedig a Vörös-tengeren tartózkodik, miután áthaladt a Szuezi-csatornán, az amerikai Központi Parancsnokság szerint.
Irán véglegesíti azokat a terveket, amelyek szerint „biztonsági vámokat” vet ki a Perzsa-öbölben az Egyesült Államokkal szövetséges országokhoz tartozó olajszállító és kereskedelmi hajókra, közölte a CNN-nel egy iráni forrás, aki ismeri a vezetés stratégiáját.
„A globális olajár irányítását a kezünkben tartjuk, és az Egyesült Államoknak sokáig kell várnia, amíg mi meghozzuk az ár szabályozására irányuló intézkedéseinket. Az energiaárak instabillá váltak, és addig fogunk harcolni, amíg Trump be nem jelenti vereségét” – mondta a forrás.
Mint arról beszámoltunk, miután Trump hétfőn európai idő szerint késő este arról beszélt, hogy a háború vége közel van, 100 dollár alá csökkent az olaj hordónkénti ára.
Mindeközben hétfőn közzétett közös nyilatkozatban António Costa, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta:
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Az uniós vezetők a Közel-Kelet több országának vezetőivel folytattak videókonferenciát az iráni háború fejleményeiről és a térség biztonsági helyzetéről.
A tájékoztatás szerint Costa és von der Leyen Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Omán vezetőivel egyeztetett az Iránnal kapcsolatos konfliktus legújabb fejleményeiről, beleértve a térség országai elleni támadásokat és azok hatását az energiabiztonságra.
A közlemény szerint,
Egyúttal köszönetet mondtak a régió országainak azért a segítségért, amelyet az Európai Unió polgárainak hazatelepítésében nyújtottak: a háború kitörésekor több tízezer európai rekedt a térségben.
A nyilatkozatban az uniós vezetők ismét felszólították Iránt nukleáris programjának leállítására és ballisztikusrakéta-programjának korlátozására, valamint elítélték az iráni rezsim által saját állampolgáraival szemben alkalmazott erőszakot és elnyomást.
Az uniós vezetők emlékeztettek arra is, hogy az EU tengeri műveletei – az Aspides és az Atalanta – a létfontosságú tengeri útvonalak védelmét és az ellátási láncok zavartalan működését szolgálják, és jelezték, hogy készek ezek megerősítésére a jelenlegi helyzethez igazodva.
Az EU aggodalmát fejezte ki a regionális válság libanoni hatásai miatt is, melyek súlyosan érintik a civil lakosságot és tömeges lakóhelyelhagyást okoz. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy
A megbeszélésen a közel-keleti országok vezetői ismertették saját helyzetértékelésüket, valamint megvitatták az energiainfrastruktúrát ért támadások és a Hormuzi-szoros lezárásának lehetséges hatásait a globális energiabiztonságra.
A felek megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak a helyzet alakulásának figyelemmel kísérése és a béke előmozdítása érdekében. Az Európai Unió hangsúlyozta: továbbra is együtt kíván működni a térség országaival a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl térségének békéje és stabilitása érdekében.
Putyin: Oroszország kész energiahordozókat szállítani Európába
Oroszország kész együttműködni az európai szénhidrogén-vásárlókkal is, ha ők garantálják a hosszútávú, politikai konjunktúrától mentes együttműködést – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az energetikai helyzetről a Kremlben hétfőn megrendezett szakmai konferencián.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig is megbízható energiahordozó-szállító volt.
Közölte, hogy az orosz fél továbbra is szállítani fog azokba az országokba, amelyek bevált szerződő felek, egyebek között Szlovákiába és Magyarországra.
„Ha az európai vállalatok, az európai vásárlók hirtelen úgy döntenek, hogy átorientálódnak, és hosszútávú, politikai konjunktúrától mentes, stabil együttműködést biztosítanak számunkra, akkor szívesen szállítunk nekik is. Mi soha nem zárkóztunk el ez elől. Készek vagyunk együttműködni az európaiakkal is” – mondta.
„De szükségünk van jelzésekre tőlük, hogy ők is készek és akarnak együttműködni, és biztosítják számunkra ezt a fenntarthatóságot és stabilitást” – tette hozzá.
Kitért arra, hogy hamarosan életbe lépnek az uniós tilalmak az orosz gáz rövidtávú megállapodások keretében történő vásárlására: április 25-től a cseppfolyósított fölgázra (LNG), június 17-től pedig a csővezetéken szállított gázra vonatkozóan.
„Ezzel kapcsolatban (...) már megfogalmazódott a feladat, hogy (a kormány és az orosz vállalatok) mérlegeljék a szállítások leállításának lehetőségét és célszerűségét (...) az európai piacra, ne várjanak arra, amíg demonstratív módon becsapják előttünk az ajtót, hanem tegyék meg ezt már most” – nyilatkozott.
Elmondta, hogy a szénhidrogénpiac keresleti és kínálati egyensúlya a közel-keleti konfliktus miatt változik, és ez új, stabil árszintet eredményez majd. Rámutatott, hogy a ma gyakorlatilag lezárt Hormuzi-szoroson 2025-ben a világ olajexportjának mintegy egyharmadát bonyolították le.
„A szoros használatához kötött olajkitermelés már a következő hónapban teljesen leállhat. Máris csökkenni kezdett” – hangoztatta.
Emlékeztetett arra a korábbi orosz figyelmeztetésre, miszerint a régió destabilizálására irányuló kísérletek veszélybe sodorják a globális energiaipart és megnövelik az energiaárakat. Az elnök szerint az olajár az elmúlt hetekben már több mint 30 százalékkal emelkedett, és további növekedés, illetve ingadozások várhatók.
„A jelenlegi körülmények között fokozódik a vevők közötti verseny az elérhető energiaforrásokért és a stabil, kiszámítható ellátás biztosító szállítókért” – jegyezte meg.
Az elnök felszólította az orosz energetikai vállalatokat, hogy használják ki a kialakult helyzetet, egyebek között adósságterheik csökkentésére. Hangot adott azon véleményének, hogy ha Oroszország most átáll az új piacokra, akkor ott meg tudja vetni a lábát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!