
Klaus Iohannis a Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki ülésén
Fotó: Presidency.ro
Románia határozottan elítéli Oroszország törvénytelen és ki nem kényszerített agresszióját Ukrajna ellen – jelentette ki Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
2022. február 24., 12:562022. február 24., 12:56
2022. február 24., 14:392022. február 24., 14:39
„Oroszország az agresszor, és nem az áldozat'” – mondta az elnök a Cotroceni-palotában, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után.
„Sajnos ma reggel az Orosz Föderáció a tömeges fegyveres erőszak elítélendő és teljesen törvénytelen útját választotta egy független és szuverén állammal szemben.
Oroszország az agresszor, és nem az áldozat, ahogy azt a Kreml próbálja elhitetni. Az egész világ tisztán látja ezt a megkérdőjelezhetetlen igazságot. Románia határozottan elítéli az orosz hadsereg alaptalan, törvénytelen és ki nem provokált agresszióját Ukrajna ellen, amely emberéleteket veszélyeztet” – mondta az elnök a Cotroceni-palotában, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését követően.
Iohannis ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válság kizárólag diplomáciai úton oldható meg. „Soha nincs túl késő ahhoz, hogy a ráció hangja győzedelmeskedjen” – fogalmazott az Agerpres szerint.
Az államfő leszögezte, a demokratikus országok nem fognak meghátrálni, amikor értékeik megvédéséről van szó. „Akármennyit is próbálnak ártani, a történelem utolsó revizionistáinak tudniuk kell, hogy az a világ, amit újjá akarnak éleszteni, már rég leáldozott” – nyomatékosította Iohannis.
– jelentette ki csütörtökön az Agerpres szerint Klaus Iohannis államfő.
„Kedves románok, tudom, hogy aggódtok az országunk határaitól nem messze levő konfliktus miatt, de biztosítalak benneteket: egyetlen román állampolgárnak sem kell féltenie a saját és a családja biztonságát” – mondta Iohannis a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja. „Hangsúlyozom: Romániát nem fogják bevonni az ukrajnai katonai konfliktusba” – nyomatékosította.
Az államfő ismét kihangsúlyozta, hogy az ország NATO- és EU-tagsága, valamint az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erős biztonsági garanciát jelent. „Az ország még soha nem élvezett jobb védelmet bármilyen potenciális agresszióval szemben” – fogalmazott. Iohannis hozzátette, a kormánnyal, a parlamenttel és az ország nemzetközi szövetségeseivel közösen minden intézkedést meghoznak azért, hogy a román állampolgárok biztonsága semmilyen formában ne sérüljön.

Válságtörzset alakított a külügyminisztérium az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok megsegítésére – tájékoztatott a kormány.
– jelentette ki csütörtökön az államfő. Klaus Iohannis rámutatott, a testület már január 26-i ülésén számba vett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos valamennyi lehetséges forgatókönyvet és meghozta a szükséges intézkedéseket, hogy minden helyzetre legyen felkészülve az ország. A csütörtöki ülésen a legutóbbi fejleményekről és a válsághelyzet indokolta azonnali intézkedésekről tárgyaltak. „Románia felkészült az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus esetleges elhúzódásának gazdasági és humanitárius következményeire” – fogalmazott az Agerpres szerint az elnök a Cotroceni-palotában.
– jelentette ki az államfő. „Az erőnk elsősorban az egységünkben rejlik. Nem félünk, és együtt megingathatatlanok maradunk egy olyan agresszorral szemben, aki a világbékét veszélyezteti az akcióival” – fogalmazott Klaus Iohannis. Az államfő úgy vélekedett: az ukrán nép ártatlan járulékos áldozata egy olyan háborúnak, amit nem ért meg és soha nem akart. „Gondolatban velük vagyunk ezekben a tragikus időkben” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a szükségállapot kihirdetése Romániában, a szenátus elnöke kijelentette: erről a CSAT, illetve az államfő dönt.
– mondta a politikus.

Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki hadseregét Ukrajnából, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét.
Az államfő csütörtökön 11 órára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését. Az elnöki hivatal közleménye szerint az ülés napirendjén az Ukrajna elleni orosz támadásnak az euroatlanti biztonságra gyakorolt hatásai is szerepelnek. A tanácskozás végén az államfő sajtónyilatkozatot tart.
Nicolae Ciucă miniszterelnök ugyanakkor különleges munkacsoportot hívott össze csütörtökön az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió okozta helyzet kezelésére. A kormány közleménye szerint a munkacsoport feladata a helyzet monitorozása és a kormányzati struktúrák szintjén hozott intézkedések koordinálása a közintézmények működésének biztosítása érdekében.

A román védelmi minisztérium csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az ukrajnai biztonsági helyzetre való tekintettel a román hadsereg aktiválta a válaszlépésként bevetendő katonai erők koordinálásában illetékes parancsnokságait.
Az orosz elnök felszólította az ukrán hadsereget, hogy tegye le a fegyvert, és ellenlépéseket helyezett kilátásba külföldi beavatkozás esetén. Putyin azt állította, demilitarizálni és „nácimentessé” akarja tenni Ukrajnát. Az európai vezetők, az USA, a NATO és az ENSZ a bejelentésre reagálva felkérték Oroszország elnökét, hogy állítsa le az Ukrajnára irányuló „katonai agressziót”, és határozottan elítélték a támadást.

Belépett a román légtérbe csütörtökön reggel egy ukrán Szu-27-es vadászrepülőgép, amely – az elfogására küldött román harci gépekkel együtt – a kelet-romániai Bákó katonai repülőterén szállt le – közölte a bukaresti védelmi minisztérium.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia kormányfőhelyettese is elítélte csütörtöki Facebook-posztjában azt, hogy Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen.

Bogdan Aurescu külügyminiszter csütörtökön a Twitter-oldalán azt üzente, hogy Románia kiáll Ukrajna mellett, és a szövetségesek fognak dönteni az euroatlanti közösség biztonsága és védelme szempontjából legmegfelelőbb intézkedésekről.

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
szóljon hozzá!