
Fotó: MTI
2007. december 11., 00:002007. december 11., 00:00
Ceku meger?sítette, hogy a pristinai vezetés elkötelezett a többnemzetiség? Koszovó megtartása, a demokrácia, a nemzetközi felügyelet mellett létrejöv? függetlenség s az európai együttm?ködés mellett. „Szerbiának választania kell: együtt halad-e velünk a jöv?be, vagy visszatér a múltba! Reméljük, helyesen fog dönteni” – fogalmazott a harctéri gerillaparancsnokból lett politikus. Skender Hyseni, a szerb tartomány jöv?jér?l Belgrád képvisel?ivel folytatott s nemrég véget ért tárgyalásokon részt vev? koszovói küldöttség szóviv?je szerint a helyi albán vezet?k tegnap konzultációkat kezdtek „nemzetközi partnereikkel” azért, hogy összehangolják a függetlenség kikiáltásával kapcsolatos lépéseiket. Arról, hogy az önálló Koszovó kikiáltására mikor kerül sor, a szóviv? nem kívánt nyilatkozni. Szerbia a nemzetközi felügyelettel folytatott tárgyalásokon elment a legszélesebb – az önálló államiságnak csak néhány, részben szimbolikus attribútumát nélkülöz? – autonómia felajánlásáig, a koszovói albánok viszont adottnak vették a terület függetlenségét, s csupán a majdani „államközi” kapcsolatokról lettek volna hajlandók tárgyalni. Változtattak azonban korábbi, minden ellenvéleményt mereven elutasító álláspontjukon, s az utóbbi pár hétben már úgy fogalmaztak, hogy csak az Egyesült Államokkal és az EU-val történt egyeztetés után kiáltják ki egyoldalúan a függetlenséget. Bozsidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes ugyanakkor tegnap leszögezte: Belgrád Koszovó kérdésében nem kufárkodik, nem hajlandó lemondani déli tartományáról semmilyen, az EU-tagság lehet?ségér?l szóló ígéretért sem. A politikus szerint az EU nem ország, nem tagja az ENSZ-nek, és nem részese a Koszovóról szóló döntéshozatali folyamatnak. Ez a döntés az Egyesült Nemzetek Szervezetére tartozik, de semmiképp sem az EU-ra.
Moszkva továbbra is kitart Belgrádot támogató álláspontja mellett, így szintén ellenzi a tartomány függetlenné válását. Láncreakciót válthat ki az, ha Koszovó egyoldalúan kiáltja ki függetlenségét – figyelmeztette tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nyugatot. A moszkvai diplomácia vezet?je hangsúlyozta: „bármely ország, amely elismerne egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot, megsértené a nemzetközi jogot. Mi nem fogjuk támogatni a nemzetközi jog megsértését”.
Az Európai Unió tegnapi, Koszovó témájában megrendezett brüsszeli külügyminiszteri értekezletén ugyanakkor közeledtek az álláspontok a tartomány jöv?jét illet?en. Javier Solana, a tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai képvisel?je úgy fogalmazott: hisz abban, hogy gyümölcsöz?ek lesznek a közös állásponttól még eltér? képvisel?k meggy?zésére tett er?feszítések. Carl Bildt svéd külügyminiszter úgy vélte, egyetlen tagállam kivételével az EU valamennyi tagországa el tudja már fogadni, hogy az albánok lakta tartomány függetlenségét ENSZ-határozat hiányában is elismerjék. Az, hogy melyik ez a tagállam, nem derült ki egyértelm?en, ám Mirek Topolánek cseh kormányf? tegnapi, a Visegrádi Négyek találkozója után tett kijelentései alapján gyanítható, hogy Szlovákiáról van szó.
Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.