
Fotó: MTI
2007. december 11., 00:002007. december 11., 00:00
Ceku meger?sítette, hogy a pristinai vezetés elkötelezett a többnemzetiség? Koszovó megtartása, a demokrácia, a nemzetközi felügyelet mellett létrejöv? függetlenség s az európai együttm?ködés mellett. „Szerbiának választania kell: együtt halad-e velünk a jöv?be, vagy visszatér a múltba! Reméljük, helyesen fog dönteni” – fogalmazott a harctéri gerillaparancsnokból lett politikus. Skender Hyseni, a szerb tartomány jöv?jér?l Belgrád képvisel?ivel folytatott s nemrég véget ért tárgyalásokon részt vev? koszovói küldöttség szóviv?je szerint a helyi albán vezet?k tegnap konzultációkat kezdtek „nemzetközi partnereikkel” azért, hogy összehangolják a függetlenség kikiáltásával kapcsolatos lépéseiket. Arról, hogy az önálló Koszovó kikiáltására mikor kerül sor, a szóviv? nem kívánt nyilatkozni. Szerbia a nemzetközi felügyelettel folytatott tárgyalásokon elment a legszélesebb – az önálló államiságnak csak néhány, részben szimbolikus attribútumát nélkülöz? – autonómia felajánlásáig, a koszovói albánok viszont adottnak vették a terület függetlenségét, s csupán a majdani „államközi” kapcsolatokról lettek volna hajlandók tárgyalni. Változtattak azonban korábbi, minden ellenvéleményt mereven elutasító álláspontjukon, s az utóbbi pár hétben már úgy fogalmaztak, hogy csak az Egyesült Államokkal és az EU-val történt egyeztetés után kiáltják ki egyoldalúan a függetlenséget. Bozsidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes ugyanakkor tegnap leszögezte: Belgrád Koszovó kérdésében nem kufárkodik, nem hajlandó lemondani déli tartományáról semmilyen, az EU-tagság lehet?ségér?l szóló ígéretért sem. A politikus szerint az EU nem ország, nem tagja az ENSZ-nek, és nem részese a Koszovóról szóló döntéshozatali folyamatnak. Ez a döntés az Egyesült Nemzetek Szervezetére tartozik, de semmiképp sem az EU-ra.
Moszkva továbbra is kitart Belgrádot támogató álláspontja mellett, így szintén ellenzi a tartomány függetlenné válását. Láncreakciót válthat ki az, ha Koszovó egyoldalúan kiáltja ki függetlenségét – figyelmeztette tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nyugatot. A moszkvai diplomácia vezet?je hangsúlyozta: „bármely ország, amely elismerne egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot, megsértené a nemzetközi jogot. Mi nem fogjuk támogatni a nemzetközi jog megsértését”.
Az Európai Unió tegnapi, Koszovó témájában megrendezett brüsszeli külügyminiszteri értekezletén ugyanakkor közeledtek az álláspontok a tartomány jöv?jét illet?en. Javier Solana, a tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai képvisel?je úgy fogalmazott: hisz abban, hogy gyümölcsöz?ek lesznek a közös állásponttól még eltér? képvisel?k meggy?zésére tett er?feszítések. Carl Bildt svéd külügyminiszter úgy vélte, egyetlen tagállam kivételével az EU valamennyi tagországa el tudja már fogadni, hogy az albánok lakta tartomány függetlenségét ENSZ-határozat hiányában is elismerjék. Az, hogy melyik ez a tagállam, nem derült ki egyértelm?en, ám Mirek Topolánek cseh kormányf? tegnapi, a Visegrádi Négyek találkozója után tett kijelentései alapján gyanítható, hogy Szlovákiáról van szó.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.