
Az észak-koreai állami média közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával szerdán.
2016. január 06., 16:292016. január 06., 16:29
2016. január 06., 16:292016. január 06., 16:29
Nem sokkal korábban a dél-koreai és a kínai földtani intézet is arról számolt be, hogy emberi tevékenység, feltételezhetően robbanás okozta földrengést észlelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északkeleti részén.
Az állami televízióban közölt bejelentés szerint az ország „teljes sikerrel” tesztelt egy „miniatürizált” hidrogénbombát, amivel „újabb szintre lépett nukleáris ereje”. Phenjan azt is leszögezte: továbbra is fejleszteni fogja nukleáris programját, hogy „megvédje magát az Egyesült Államok ellenséges lépéseitől\". A KCNA hivatalos hírügynökségen keresztül közzétett közlemény mindazonáltal azt állítja, hogy Észak-Korea „felelősségteljes nukleáris hatalomként” fog viselkedni, és csak akkor fogja bevetni nukleáris fegyvereit, ha megsértik szuverenitását.
Megfigyelők meglepetésként értékelték a bejelentést. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december elején utalt rá, hogy a kelet-ázsiai kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van, de ezt az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint független szakértők is kétkedve fogadták. Az atommaghasadás elvén alapuló atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba, amely a magfúzióval vált ki robbanást; ugyanakkor sokkal nehezebb is létrehozni egy ilyen fegyvert. A bejelentés nyomán szerdára összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
A phenjani rezsim rendszeresen tesz ellenőrizhetetlen kijelentéseket a nukleáris fegyverkezés terén elért képességeivel kapcsolatban. Egyebek közt azt állítja, hogy atomfegyvereivel képes elérni az Egyesült Államok területét, ezt azonban a szakértők többsége egyelőre kizártnak tartja. Mindazonáltal az ország 2006 és 2013 között már végrehajtott három kísérleti atombomba-robbantást, amelyek nyomán nemzetközi szankciók sorával kénytelen szembenézni. Amerikai és kínai szakértők korábban úgy becsülték, hogy az ország 10-20 atomrobbanófejjel rendelkezhet.
Elemzők szerint ha a szerdai bejelentés igaznak bizonyul, vélhetően újabb szankciókra számíthat a kommunista diktatúra.
Phenjan közlése előtt másfél órával térségbeli földtani intézetek arról adtak hírt, hogy a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengést észleltek a felszín alatt kis mélységben Észak-Korea északkeleti részén, nem messze Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. A földmozgást Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok földtani intézete, valamint az európai EMSC földrengéskutató intézet is észlelte.
A kínai jelentések arról szóltak, hogy a rengés epicentruma a földfelszínhez viszonyítva „nulla kilométeres” mélységben, azaz közvetlenül a felszínen volt. Az amerikai földtani intézet (USGS) ugyanakkor arról számolt be, hogy a földrengés epicentruma 10 kilométerrel a felszín alatt volt. A jelentések alapján a földrengés epicentruma 30-50 kilométerre volt Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. Phenjan ezen a területen hajtotta végre korábbi atomrobbantásait.
Pak Gun Hje dél-koreai elnök nemzetbiztonsági kabinetjének rendkívüli ülése után bejelentette, hogy országa határozott lépéseket tesz további hasonló észak-koreai provokációk megakadályozására. A bombakísérlet változást hozhat az észak-koreai nukleáris program miatti nemzetközi helyzetben – tette hozzá. A dél-koreai hírszerzés szerint lehetséges, hogy az amit Észak-Korea felrobbantott, nem hidrogénbomba volt – jelentette a Yonhap hírügynökség.
A szöuli külügyminisztérium leszögezte, hogy a robbantás a Phenjanra kivetett ENSZ-szankciók megsértésének minősül, amelyre nemzetközi választ kell adni. A dél-koreai hadsereg pedig azt jelentette be, hogy fokozzák Észak-Korea katonai lépéseinek megfigyelését a történtek miatt.
Észak-Korea állítólagos hidrogénbomba-kísérlete ellentmond az atomfegyverek felszámolása céljának – írta szerdán a Hszinhua kínai hírügynökség, és figyelmeztetett, hogy „nemkívánatos és esztelen” minden olyan cselekedet, amely felborítja Északkelet-Ázsia stabilitását. A hírügynökség véleménynyilvánításai nem hivatalos kormányzati közlések, de tükrözik a hivatalos Peking álláspontját – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Japán tiltakozott az észak-koreai állítólagos hidrogénbombateszt miatt, Tokió a helyzetről tárgyalna Washingtonnal, Moszkvával, Szöullal és Pekinggel – közölte a kormányszóvivő. „Ezt nem fogadhatjuk el, határozottan tiltakozunk ellene” – szögezte le Szuga Josihide. Abe Sindzó Japán kormányfő korábban közölte, hogy Tokió „határozott választ\" fog adni az észak-koreai lépésre, amely veszélyt jelent a szigetország biztonságára nézve.
Az Egyesült Államokban a szakértők egyelőre még csak vizsgálják az észak-koreai állítólagos hidrogénbomba-robbantásról Phenjanban tett bejelentést, John Kirby külügyi szóvivő ennek ellenére felszólította Észak-Koreát, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!