
Németország nem akarja, hogy a közeljövőben új országok csatlakozzanak a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter csütörtökön Brüsszelben. Fenntartja elutasító álláspontját Hollandia is.
2017. szeptember 14., 21:592017. szeptember 14., 21:59
2017. szeptember 14., 22:052017. szeptember 14., 22:05
A miniszter Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szerdán ismertetett tervére reagálva az MTI tájékoztatása szerint kijelentette: egyetért az elnök felvázolt véleményével, de „a bővítésig még nagyon hosszú utat kell megtenni".
Az uniós határokon belüli, ideiglenesen bevezetett határellenőrzés fenntartásával kapcsolatban leszögezte, Németország álláspontja egyértelmű a tekintetben, hogy mindaddig fent kívánja tartani az érintett határszakaszok ellenőrzését, ameddig az unió külső határainak védelme nem biztosított. Németország jelenleg az Ausztriával és Dániával közös határszakaszain ellenőrzi a ki- és belépőket.
Juncker szerdai, az Európai parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében azt javasolta, hogy a határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek Bulgáriát, Romániát és Horvátországot is magában kell foglalnia, az uniós tagállamoknak továbbá automatikusan az eurózóna tagjává kellene válniuk.
A kormányfő úgy vélekedett, Junckernek az Európai Unió jövőjéről felvázolt víziója „romantikus”. Rutte elmondta azt is, a két kelet-közép-európai ország esetében túl sok aggály merül fel a határok védelmével és a korrupcióval kapcsolatban.
Christian Kern osztrák kancellár Juncker szerdai beszédét követően határozottan elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva. Véleménye szerint „ez a koncepció nincs megfelelően végiggondolva". Más vélemények szerint az eurócsoport és a schengeni övezet bővítése mindaddig nem történhet meg, amíg a megkövetelt kritériumok nem teljesülnek, valamint amíg az unió külső határai nem védettek megfelelően.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!