2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
A titói korszakban mindkét régió területi autonómiát kapott, amelytől utóbb a szerb nacionalizmus megfosztotta őket. Még csak abban sem volt eltérés, hogy az enyhülés időszakában mindkét közösség tagjai előszeretettel vállaltak munkát Európa fejlettebb részein, különösen Németországban.
A különbség lelki téren jelentkezett és nyilvánul meg ma is. Kezdetben csendben, feltűnés nélkül, utóbb sorsmeghatározó erőként. A Nyugaton munkát vállaló albánok – elnyomás ide vagy oda – hazatértek, a magyarok viszont sokkal kisebb arányban. A koszovói albán népesség nőtt, a vajdasági magyar csökkent. A magyarokkal ellentétben az albánok körében “ismeretlen” volt a jugoszláv nemzetiség, és jóval kisebb mértékű a vegyes házasság és a beolvadás. A magyarok – az 1944-es vérengzések után érthető – a megtorlástól félve „tartózkodóak” voltak, az albánok „földalatti” egyetemet hoztak létre, amely akkor is működött, ha tanárait terrorizálták a hatóságok.
A vajdasági magyarokat ért atrocitások ellen lényegében csak szóbeli tiltakozások voltak (felemás eredménynyel), komolyabb tüntetések már nem. Az albánok hajlandók voltak fegyvert is ragadni, ami a fentebb említettek ismeretében nem volt olyan meglepő.
Persze, hallgattassék meg a harmadik fél is.
Nos, a szerbek a 20. században lényegében hatalmas területekkel (államokkal) rövid idő alatt növelték országukat, amelyeket közel száz év után ugyanolyan gyorsan el is vesztettek. Utoljára, éppen a napokban, Koszovót. Maradt a Vajdaság. Nehezen lehet elvitatni, hogy az előbbire történelmi joguk van. Rigómező a nemzetük bölcsője, s ezen lelki tényező miatt nem hiszem, hogy könnyen belenyugszanak az elvesztésébe. Még annak tudatában is ragaszkodnak hozzá, hogy tisztában vannak a ténnyel: a tartományt ma már 95 százalékban albánok lakják. A Vajdaságra nincs történelmi joguk, viszont ott a lakosság többségét alkotják. Mégis, részben a 20. század lélektani hullámvölgyei után, egy Magyarország és Szerbia között döntő népszavazás esetén nem vagyok biztos abban, hogy a (nem nacionalista) vajdasági szerbek Szerbiát választanák.
Tóth Viktor
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.