2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
A titói korszakban mindkét régió területi autonómiát kapott, amelytől utóbb a szerb nacionalizmus megfosztotta őket. Még csak abban sem volt eltérés, hogy az enyhülés időszakában mindkét közösség tagjai előszeretettel vállaltak munkát Európa fejlettebb részein, különösen Németországban.
A különbség lelki téren jelentkezett és nyilvánul meg ma is. Kezdetben csendben, feltűnés nélkül, utóbb sorsmeghatározó erőként. A Nyugaton munkát vállaló albánok – elnyomás ide vagy oda – hazatértek, a magyarok viszont sokkal kisebb arányban. A koszovói albán népesség nőtt, a vajdasági magyar csökkent. A magyarokkal ellentétben az albánok körében “ismeretlen” volt a jugoszláv nemzetiség, és jóval kisebb mértékű a vegyes házasság és a beolvadás. A magyarok – az 1944-es vérengzések után érthető – a megtorlástól félve „tartózkodóak” voltak, az albánok „földalatti” egyetemet hoztak létre, amely akkor is működött, ha tanárait terrorizálták a hatóságok.
A vajdasági magyarokat ért atrocitások ellen lényegében csak szóbeli tiltakozások voltak (felemás eredménynyel), komolyabb tüntetések már nem. Az albánok hajlandók voltak fegyvert is ragadni, ami a fentebb említettek ismeretében nem volt olyan meglepő.
Persze, hallgattassék meg a harmadik fél is.
Nos, a szerbek a 20. században lényegében hatalmas területekkel (államokkal) rövid idő alatt növelték országukat, amelyeket közel száz év után ugyanolyan gyorsan el is vesztettek. Utoljára, éppen a napokban, Koszovót. Maradt a Vajdaság. Nehezen lehet elvitatni, hogy az előbbire történelmi joguk van. Rigómező a nemzetük bölcsője, s ezen lelki tényező miatt nem hiszem, hogy könnyen belenyugszanak az elvesztésébe. Még annak tudatában is ragaszkodnak hozzá, hogy tisztában vannak a ténnyel: a tartományt ma már 95 százalékban albánok lakják. A Vajdaságra nincs történelmi joguk, viszont ott a lakosság többségét alkotják. Mégis, részben a 20. század lélektani hullámvölgyei után, egy Magyarország és Szerbia között döntő népszavazás esetén nem vagyok biztos abban, hogy a (nem nacionalista) vajdasági szerbek Szerbiát választanák.
Tóth Viktor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok