2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
A titói korszakban mindkét régió területi autonómiát kapott, amelytől utóbb a szerb nacionalizmus megfosztotta őket. Még csak abban sem volt eltérés, hogy az enyhülés időszakában mindkét közösség tagjai előszeretettel vállaltak munkát Európa fejlettebb részein, különösen Németországban.
A különbség lelki téren jelentkezett és nyilvánul meg ma is. Kezdetben csendben, feltűnés nélkül, utóbb sorsmeghatározó erőként. A Nyugaton munkát vállaló albánok – elnyomás ide vagy oda – hazatértek, a magyarok viszont sokkal kisebb arányban. A koszovói albán népesség nőtt, a vajdasági magyar csökkent. A magyarokkal ellentétben az albánok körében “ismeretlen” volt a jugoszláv nemzetiség, és jóval kisebb mértékű a vegyes házasság és a beolvadás. A magyarok – az 1944-es vérengzések után érthető – a megtorlástól félve „tartózkodóak” voltak, az albánok „földalatti” egyetemet hoztak létre, amely akkor is működött, ha tanárait terrorizálták a hatóságok.
A vajdasági magyarokat ért atrocitások ellen lényegében csak szóbeli tiltakozások voltak (felemás eredménynyel), komolyabb tüntetések már nem. Az albánok hajlandók voltak fegyvert is ragadni, ami a fentebb említettek ismeretében nem volt olyan meglepő.
Persze, hallgattassék meg a harmadik fél is.
Nos, a szerbek a 20. században lényegében hatalmas területekkel (államokkal) rövid idő alatt növelték országukat, amelyeket közel száz év után ugyanolyan gyorsan el is vesztettek. Utoljára, éppen a napokban, Koszovót. Maradt a Vajdaság. Nehezen lehet elvitatni, hogy az előbbire történelmi joguk van. Rigómező a nemzetük bölcsője, s ezen lelki tényező miatt nem hiszem, hogy könnyen belenyugszanak az elvesztésébe. Még annak tudatában is ragaszkodnak hozzá, hogy tisztában vannak a ténnyel: a tartományt ma már 95 százalékban albánok lakják. A Vajdaságra nincs történelmi joguk, viszont ott a lakosság többségét alkotják. Mégis, részben a 20. század lélektani hullámvölgyei után, egy Magyarország és Szerbia között döntő népszavazás esetén nem vagyok biztos abban, hogy a (nem nacionalista) vajdasági szerbek Szerbiát választanák.
Tóth Viktor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Látogatottsági adatok