2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
A titói korszakban mindkét régió területi autonómiát kapott, amelytől utóbb a szerb nacionalizmus megfosztotta őket. Még csak abban sem volt eltérés, hogy az enyhülés időszakában mindkét közösség tagjai előszeretettel vállaltak munkát Európa fejlettebb részein, különösen Németországban.
A különbség lelki téren jelentkezett és nyilvánul meg ma is. Kezdetben csendben, feltűnés nélkül, utóbb sorsmeghatározó erőként. A Nyugaton munkát vállaló albánok – elnyomás ide vagy oda – hazatértek, a magyarok viszont sokkal kisebb arányban. A koszovói albán népesség nőtt, a vajdasági magyar csökkent. A magyarokkal ellentétben az albánok körében “ismeretlen” volt a jugoszláv nemzetiség, és jóval kisebb mértékű a vegyes házasság és a beolvadás. A magyarok – az 1944-es vérengzések után érthető – a megtorlástól félve „tartózkodóak” voltak, az albánok „földalatti” egyetemet hoztak létre, amely akkor is működött, ha tanárait terrorizálták a hatóságok.
A vajdasági magyarokat ért atrocitások ellen lényegében csak szóbeli tiltakozások voltak (felemás eredménynyel), komolyabb tüntetések már nem. Az albánok hajlandók voltak fegyvert is ragadni, ami a fentebb említettek ismeretében nem volt olyan meglepő.
Persze, hallgattassék meg a harmadik fél is.
Nos, a szerbek a 20. században lényegében hatalmas területekkel (államokkal) rövid idő alatt növelték országukat, amelyeket közel száz év után ugyanolyan gyorsan el is vesztettek. Utoljára, éppen a napokban, Koszovót. Maradt a Vajdaság. Nehezen lehet elvitatni, hogy az előbbire történelmi joguk van. Rigómező a nemzetük bölcsője, s ezen lelki tényező miatt nem hiszem, hogy könnyen belenyugszanak az elvesztésébe. Még annak tudatában is ragaszkodnak hozzá, hogy tisztában vannak a ténnyel: a tartományt ma már 95 százalékban albánok lakják. A Vajdaságra nincs történelmi joguk, viszont ott a lakosság többségét alkotják. Mégis, részben a 20. század lélektani hullámvölgyei után, egy Magyarország és Szerbia között döntő népszavazás esetén nem vagyok biztos abban, hogy a (nem nacionalista) vajdasági szerbek Szerbiát választanák.
Tóth Viktor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok