2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
A titói korszakban mindkét régió területi autonómiát kapott, amelytől utóbb a szerb nacionalizmus megfosztotta őket. Még csak abban sem volt eltérés, hogy az enyhülés időszakában mindkét közösség tagjai előszeretettel vállaltak munkát Európa fejlettebb részein, különösen Németországban.
A különbség lelki téren jelentkezett és nyilvánul meg ma is. Kezdetben csendben, feltűnés nélkül, utóbb sorsmeghatározó erőként. A Nyugaton munkát vállaló albánok – elnyomás ide vagy oda – hazatértek, a magyarok viszont sokkal kisebb arányban. A koszovói albán népesség nőtt, a vajdasági magyar csökkent. A magyarokkal ellentétben az albánok körében “ismeretlen” volt a jugoszláv nemzetiség, és jóval kisebb mértékű a vegyes házasság és a beolvadás. A magyarok – az 1944-es vérengzések után érthető – a megtorlástól félve „tartózkodóak” voltak, az albánok „földalatti” egyetemet hoztak létre, amely akkor is működött, ha tanárait terrorizálták a hatóságok.
A vajdasági magyarokat ért atrocitások ellen lényegében csak szóbeli tiltakozások voltak (felemás eredménynyel), komolyabb tüntetések már nem. Az albánok hajlandók voltak fegyvert is ragadni, ami a fentebb említettek ismeretében nem volt olyan meglepő.
Persze, hallgattassék meg a harmadik fél is.
Nos, a szerbek a 20. században lényegében hatalmas területekkel (államokkal) rövid idő alatt növelték országukat, amelyeket közel száz év után ugyanolyan gyorsan el is vesztettek. Utoljára, éppen a napokban, Koszovót. Maradt a Vajdaság. Nehezen lehet elvitatni, hogy az előbbire történelmi joguk van. Rigómező a nemzetük bölcsője, s ezen lelki tényező miatt nem hiszem, hogy könnyen belenyugszanak az elvesztésébe. Még annak tudatában is ragaszkodnak hozzá, hogy tisztában vannak a ténnyel: a tartományt ma már 95 százalékban albánok lakják. A Vajdaságra nincs történelmi joguk, viszont ott a lakosság többségét alkotják. Mégis, részben a 20. század lélektani hullámvölgyei után, egy Magyarország és Szerbia között döntő népszavazás esetén nem vagyok biztos abban, hogy a (nem nacionalista) vajdasági szerbek Szerbiát választanák.
Tóth Viktor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok