Fotó: Heti Válasz
Megkezdődött a népszavazás hétfőn a kurdok függetlenségéről Irakban, azon regionális és nemzetközi aggodalmak ellenére, hogy a Kurd Regionális Kormányzat által kezdeményezett referendum bizonytalanságot és erőszakot szül majd szerte a Közel-Keleten.
2017. szeptember 25., 10:592017. szeptember 25., 10:59
2017. szeptember 25., 11:032017. szeptember 25., 11:03
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolc órakor nyitottak ki, és 18 órakor zárnak be. Az eredményeket 72 órával később hozzák nyilvánosságra. Irakban 5,5 millió szavazót várnak az urnákhoz, de – már szombattól – szavazhattak a külföldön élő iraki kurdok is. A választásokat mintegy 400 külföldi megfigyelő felügyeli, és mintegy 600 újságíró tudósít róla, egynegyedük a külföldi tömegtájékoztatást képviseli.
Az észak-iraki autonóm Kurdisztán és kurdok lakta más térségek függetlenségéről a bagdadi vezetés szembenállása mellett és nemzetközi nyomás ellenére kezdeményeztek népszavazást. Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta véglegesen jóvá, hogy szeptember 25-én tartsanak referendumot a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságokban.
A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaznak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Az elsők között szavazott Nadzsm ad-Din Karím kirkuki kormányzó, akinek elmozdítását megszavazta az iraki parlament, miután az olajban gazdag tartomány ideiglenes tanácsa úgy döntött, hogy Bagdad ellenkezése ellenére a tartomány területén is megtartják a kurdok függetlenségi népszavazását.
A török külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy minden eszközt megragadva lépnek majd fel, ha a népszavazás olyan lépésekhez vezet, amelyek Törökország biztonságát is célba veszik. Törökország is jelentős méretű kurd területeknek ad otthont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!