
Egy térképészeti tevékenységet végző román kisrepülő miatt helyezték harci készültségbe légelhárításukat a napokban a Moldovai Köztársaság orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területének hatóságai – erősítette meg pénteken a bukaresti külügyminisztérium.
2016. április 30., 12:062016. április 30., 12:06
2016. április 30., 16:572016. április 30., 16:57
A transznisztriai kormány védelmi minisztériuma közölte, hogy az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaság (amelynek önállóságát egyetlen ország sem ismeri el) légterébe április 4-e és 27-e között több ízben egy Diamond DA-42 típusú, Romániában bejegyzett repülőgép hatolt be engedély nélkül, és katonai létesítményeket közelített meg, emiatt teljes harci készültségbe, lőállásba helyezték a légelhárító egységeket.
A román külügyminisztérium elismerte, hogy a Dnyeszter-menti válság rendezésére alakult közvetítőcsoport transznisztriai képviselője tiltakozó levelet küldött az ügy miatt Románia chișinăui nagykövetének. Bukarest szerint egy nemzetközi tenderen nyertes román magánvállalkozás kisrepülője valóban térképészeti felmérést végzett a moldovai légtérben, az ország domborzatának digitális modellezése érdekében. Bukarest szerint azonban Chișinău ennek minden fontos részletéről időben tájékoztatta a moldovai biztonsági övezet légterét felügyelő egyesített irányító központot.
Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, és 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A szakadár területen azóta is orosz csapatok állomásoznak. Moldova és a Dnyeszteren túli területek konfliktusának rendezésére egy úgynevezett 5+2 csoport alakult, amelyben az érintett felek mellett Oroszország, Ukrajna és az EBESZ, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió vesz részt.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!