Egy térképészeti tevékenységet végző román kisrepülő miatt helyezték harci készültségbe légelhárításukat a napokban a Moldovai Köztársaság orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területének hatóságai – erősítette meg pénteken a bukaresti külügyminisztérium.
2016. április 30., 12:062016. április 30., 12:06
2016. április 30., 16:572016. április 30., 16:57
A transznisztriai kormány védelmi minisztériuma közölte, hogy az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaság (amelynek önállóságát egyetlen ország sem ismeri el) légterébe április 4-e és 27-e között több ízben egy Diamond DA-42 típusú, Romániában bejegyzett repülőgép hatolt be engedély nélkül, és katonai létesítményeket közelített meg, emiatt teljes harci készültségbe, lőállásba helyezték a légelhárító egységeket.
A román külügyminisztérium elismerte, hogy a Dnyeszter-menti válság rendezésére alakult közvetítőcsoport transznisztriai képviselője tiltakozó levelet küldött az ügy miatt Románia chișinăui nagykövetének. Bukarest szerint egy nemzetközi tenderen nyertes román magánvállalkozás kisrepülője valóban térképészeti felmérést végzett a moldovai légtérben, az ország domborzatának digitális modellezése érdekében. Bukarest szerint azonban Chișinău ennek minden fontos részletéről időben tájékoztatta a moldovai biztonsági övezet légterét felügyelő egyesített irányító központot.
Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, és 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A szakadár területen azóta is orosz csapatok állomásoznak. Moldova és a Dnyeszteren túli területek konfliktusának rendezésére egy úgynevezett 5+2 csoport alakult, amelyben az érintett felek mellett Oroszország, Ukrajna és az EBESZ, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió vesz részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!