
Fotó: MTI
2010. június 29., 10:452010. június 29., 10:45
A kereszténydemokrata politikus a találkozón – amelynek tegnapi központi témája a határon túli kapcsolatok volt – hangsúlyozta: a Máért kitűnően működött a magyar–magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.
Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, „a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is”. A Máért aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik. Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni. Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete – nemzetiségi téren és életminőségében is – javuljon. A kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó – fűzte hozzá. Kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény – mutatott rá. A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-jétől. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul.
Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke a találkozón kiemelte: a térség országai egymásra vannak utalva, ezért is fontos az Európai Unión belül az együttműködés erősítése, amelyre jó alkalmat teremt, hogy jövőre Magyarország töltheti be az uniós elnökségi posztot. Mint hozzátette, összefogással el kell érni, hogy a kelet-közép-európai országok Unión belüli alárendeltségi szerepe megváltozzék. A válság egyik összetevője ugyanis álláspontja szerint éppen abból adódik, hogy az Unió nyugati része a csatlakozásnál egyfajta új piacként igyekezett kezelni ezen országokat. A politikus arról is szólt, hogy a válság miatt reformokkal birkózó Románia közvéleményében kedvező fogadtatásra talált a hír, amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a bankok megadóztatását határozta el, napokig erről beszélt a román közmédia. Hozzátette: a határon túlnyúló infrastrukturális fejlesztések nincsenek kellőképpen kihasználva, lendületet adhat viszont az alakuló, több országot is érintő Duna-program. Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke hozzászólásában a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkájáról szólva kiemelte: jelenleg 12 stratégia szolgálja a közös felemelkedést. Ezek között különösen jelentős a gazdaság, az infrastruktúra és az agrárfejlesztés, csakúgy, mint az oktatás és a kultúra területén a közös munka. A magyar polgármesterek világtalálkozóján mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.